Végre itt a tavasz, lehet menni túrázni. Na nem mintha télen ez nem lenne lehetséges, de azért az élményfaktor más. Mondjuk én élek-halok a havas tájképekért, amihez idén sok szerencsém nem volt.
Igazából egyszer kerültem ilyen helyzetbe összesen. (Katt) De ez már a múlt, nézzünk előre a napos csodás tavaszba. (Mert ekkor még bíztunk benne.) Az utolsó márciusi hétvégére egy könnyed pilisi túrát(cskát) terveztünk be. A Pilist nagyon szeretem, sok részén jártam már, igazából mostani úti célunkban is megfordultam már, de a szép helyekre mindig élmény visszamenni. Főleg, hogy egy új kilátót alakítottak ki a tetőn, a geodéziai mérőponton (körül, rajta..) (Leírás)
Az indulás előtt estén már láttam szomorú másnapi sorsunkat, mert a tavaszi kellemes, napos, friss időből a frisset jósolták csak másnapra. Egy kis (nagy) szél kíséretében valóban meg is kaptuk ezt a kirándulás napján.
A cél Pilisszentkereszt volt, a Pilis tetőre való felmászással. A 10-es út felől érkezve a település elején lévő temető mellett parkoltunk le. Innen könnyen elérhető a hegy. Nem egyenesen a zöld jelzésen a rövidebb úton indultunk el a kilátó felé, hanem a másik irányba, a piroson, de pár
száz méter után lekanyarodtunk balra és település mellett mentünk el, érintve a Klastrom kutat, ami egy forrás, és nagyszerű piknikhely egy kolostorrom szomszédságában. Innen az első célpont a vaskapu volt, ami egy nagyon különleges sziklaalakzat, lévén egy ívet formáz. Nem is tudom van-e
másik ilyen határainkon belül. Erős kaptató vezet hozzá, és a turista útról is le kell térni eléréséhez kicsit, de megéri megnézni. Egyedül az orkán erejű szél zavart kissé. Viszont ugye a szél nem mindig fúj, így másnak biztos kellemesebb lehet a látogatás. Mondjuk áprilisban. (Mondjuk eddig az április még szelesebb…)
Azt gondolom mindenki hallotta, meg látta a híradókban, hogy jelentős fagykár érte a Pilist télen. Na ez a valóságban üti
meg az embert igazán. Hihetetlen mennyi kidőlt fa, letört ág hever mindenütt az erdőben. Hatalmas munkát végeztek a parkerdő munkatársai, mert
honlapjuk szerint a turistautak mindegyike le van már takarítva, tehát lehet nyugodtan közlekedni rajtuk. Ezt megerősítem a Pilis hegy környékén minden turistaút könnyen járható. Viszont rengeteg még a tennivaló, nem is tudom, hogy lehet-e végezni ezzel valaha….
A tavasz egyik legkellemesebb ténye, hogy a virágok kibújnak
a föld alól, és végre színesítik az amúgy ilyenkor még szürke, színtelen erdőt. Sok virággal találkoztunk, köztük, keltikével és, türőfűvel is. A Pilis tető felé vezető úton aztán gyönyörű kilátásba botlottunk, a cél előtt kb. egy kilométerrel, konkrétan a turistaút mellett (zöld jelzés), szóval annyira nem volt elrejtve. Siklóernyős starthely egyébként. Szerencsénk volt, mert a napfény egy helyen igazán impozáns látványként szüremkedett át a felhőkön, valahol Pilicsév és Leányvár felett. Az ilyen látványért érdemes kimozdulni! Aztán jött a pilis tető. Aki nem járt még ott,
annak érdekes lehet, hogy régebben egy légvédelmi rakéta osztály állomásozott a tetőn és a vasbetonból készült fedezékek, meg tárolók a mai napig megvannak. És még ott van a kilátó is. Ez az utolsó látogatásunk óta készült el és pazar kilátást nyújt körbe a hegyről. Budapest, Dobogókő, és körben a hegyek… Fából készült „héjat” kapott a torony, ami szerintem nagyon jól sikerült, és ez a látvány amúgy is
megérdemelte, hogy lehessen gyönyörködni benne. A jég pusztítása innen is szembeötlő sajnos. Mintha valami rossz pengével megborotválták volna az erdőt… Órákig nézelődtünk volna fentről, de a szél elég hamar lekergetett bennünket az egyik betonterembe, ahol egy fantasztikus forró teát készítve próbáltunk lelket verni magunkba, majd elindultunk a hegyről lefelé. Ez a rövidebb útszakasz volt, mert már nem kellett megkerülni az egész hegyet. Ha valaki először járna erre annak azt javasolnám, hogy erre menjen felfelé, (zöld jelzés) mert majdnem végig csodás panorámában lehet gyönyörködni. Ahogy ereszkedtünk, épp ment le a nap. Ez pedig tökéletes volt fotózáshoz. Leérve aztán az Endomondo app 16 km-t mutatott. Kellemes fáradtság.
Egy szónak is száz a vége, az turista utak tiszták, a kilátó szép, a természet éledezik, szóval hajrá kifelé a Pilisbe! (meg fotózni)