Oké, egy kicsit sokat vártam ki az előző rész óta, de most legalább pótolok. Nem is nagyon rabolnám az időt magyarázkodással, elég annyi, hogy vannak olyan periódusok az ember életében, mikor a nagyon fontos dolgok – blog írása – háttérbe kerülnek nem kevésbé fontos ámde szükséges dolgok miatt. Nem valami értelmes mi? Pedig az.
Nah, szóval megígértem, hogy írok a tejutas képek utómunkájáról. Viszont mikor kigondoltam, hogy mikről írok még nem tudtam, hogy egy csomó jó tapasztalatot szerzek nyáron,
ami amúgy mindenképp összefügg a képminőséggel, így az utómunkával is. Szóval először ezekről írok, majd utána magáról az utómunkáról. Ehhez Lightroom 5-öt használok, így az ott található eszközökkel fogok operálni. Természetesen a többi képfeldolgozó program is hasonló beállításokat tesz lehetővé, így gondolom az elveket át lehet ültetni.
Aki a csillagok szemlélését sokáig és kitartóan végzi, az egy idő után rájön, hogy nagyon apró dolgok is befolyásolják az ég minőségét. Az első két fényképet azért gondoltam megosztani, mert egy fontos komponenst jól tükröznek. Sokat beszéltem már a felhőkről, hogyan nehezítik a fotózást, de ez tulajdonképpen kézenfekvő. Az viszont kevésbé, hogy a páratartalom mennyire befolyásolja a képeket. Mivel a tejút legszebb része Magyarországon a horizont környékén helyezkedik el, így ez egy fontos faktor. És ezért fontos a két kép. Mert ugyanott készültek, talán egy-két hét eltéréssel. Az elsőnél jó légköri viszonyok uralkodtak, a másiknál viszont elég erős pára volt a levegőben. Azt hiszem magukért beszélnek a képek. Érdemes kicsit odafigyelni erre
a is. A meteoblue app a várható páratartalmat is jelzi, szóval érdemes csekkolni ezt is fotózás előtt. Ami leginkább érinti a képünket ilyenkor, az a fényszennyezés. Ha az ég tiszta, akkor a városok fényeinek nincs min annyira visszatükröződnie, szóródnia, ez pedig a horizonton sokkal szebb átláthatóságot enged. Ellenben, ha sok a pára, vagy felhők vannak a horizonton, akkor a fényszennyezés sokkal magasabbra „kúszik” és kimossa a tejutat.
Nem a képfeldolgozáshoz kapcsolódik szorosan, amiket leírtam, de valahol egyébként mégis, mert én azt figyeltem meg, hogy minél jobb a nyersanyag, annál kevesebb utómunka szükséges a képen. (Ehhez nem kelett nagy tudomány, mi?)
De kezdjük el a „hogyant”. Éjszaka a fényképezőgép az automata fehéregyensúlyt nem feltétlen használja pontosan, így azzal érdemes kezdeni, hogy egy hozzávetőleges helyes WB-t találjunk. Alapvetően én 3800K környékére szoktam belőni ezt. A tint csúszkát pedig +4-körül. Azért már az elején hozzzáteszem, hogy mindenki ízlésének megfelelően állíthatja be a fehéregyensúlyt, de a természetben e körül az érték körül létezik a tejút. És itt rögtön jön két kérdés. Az egyik a fényszennyezés, ami a képeken ilyen érték mellett narancssárgás lesz. Később valamennyire meg fogunk szabadulni magától a fényszennyezéstől, de már itt látszik, hogy minél rosszabb minőségű az egünk, annál nehezebb lesz szép eredményt elérni, mert a sok narancssárga nem kellemes a szemnek. Ha viszont elvisszük tungsten irányba, ami inkább megfelel a városi közvilágítás mesterséges fény fehéregyensúlyának, akkor ugyan a fényszennyezés kevésbé zavaró, de az ég kék lesz, a milky way pedig fehéres, ez pedig nem a „természetes” színe. (5. képernyőmentés) Szóval érdemesebb ennél melegebb színhőmérsékletet használni. De mondom, ízlésfüggő!
Fontos dolog a zajszűrés is, és az élesítés szintén. (6. képernyőmentés)
A sharpening csúszkát 40-50 magasságig szoktam elhúzni. A Radius csúszkát csak egy kicsit érdemes feltornászni, mert a csillagok körül furcsa halo jelenik meg, a Detail ízlés szerint, de nem kell nagyon megemelni, nem sok hatása van. A Masking csúszka nagyon hatásos egy normál fényképen, mert meg lehet adni vele, hogy mennyire „koncentrálódjon” az élesítés. Az éjszakai képeknél nem annyira előnyös, sőt van aki azt írja, nem is szabad használni. Szerintem egy alacsonyabb érték jól lehet. (7. képernyőmentés)
És akkor a zajszűrés. Én nem szeretem nagyon túlzásba vinni a zajszűrést, de mindenképp szükséges dolog. Ami nagyon fontos, hogy a Color, azaz a színzaj szűrést nem szabad emelni. Az egyes csillagoknak ugyanis különböző színhőmérséklete van. Van amelyik narancssárgás, van, amelyik kékesebb fénnyel világít. Ha a színzaj szűrését növeljük, akkor ezek a finom színkülönbségek elvesznek, mert zajként értékeli a program és „kifehéríti” őket. Ehelyett a smoothness-et érdemes használni! Ez esetünkben 75-ös érték. A Luminance csúszka következik. Ezzel érdemes óvatosan bánni. Ha megfelelően alkalmazzuk – persze képtől (használt ISO-tól) függ ez is! - kb-20-30 amit én szoktam használni. Full frame szenzoros a gépen, ez általában elég. Viszont ha valakinek crop szenzoros a gépe, ott ezt lehet emelni egy 10-15-el kb.
Egy dologra hívnám fel a figyelmet. Ha a zajszűrést túlzásba visszük, akkor a kép inkább egy festményre kezd majd hasonlítani, ugyanis elvesznek a részletek. (8. képernyőmentés) Ezt szerintem jobb elkerülni.
Ok, akkor a többi eszközről egy keveset. (A nyers RAW kép az 1. képernyőmentés) Először a kontrasztot emelhetjük, ez mindenképp kiemeli a világosabb részeket. (2. képernyőmentés) A „magic tool”, ami rengeteget dob a képen a „white”
hozzáadása. (3. képernyőmentés) Érdemes vele csínján bánni, mert ha sokat adunk hozzá, akkor egyre szemcsésebb lesz a kép! És akkor következzen a „fényszennyezésmentesítő” csúszka, a „highlight” (4. képernyőmentés). Itt nyugodtan le lehet húzni addig, amíg megfelelőnek találjuk. A fényszennyezés kellemesebbé tehető, ha a narancssárga színt szelektíven kissé csökkentjük. Viszont ez már fotópályázatokon túlzott beavatkozásnak minősülhet és mivel a tejút magja is ilyen árnyalatú, így annak a színe is fakul!
Ezeken kívül a Clarity csúszkát is érdemes használni. Ez a helyi kontrasztot emeli, így a tejút és a csillagok még inkább kiemelkednek. (9. képernyőmentés) De ne használjuk túlzottan, mert a kép szemcsés lesz és teljesen természetellenes!
A többi beállítást ízlés szerint lehet adagolni. Arra kell figyelemmel lenni, hogy amennyiben növeljük az expozíciót, vagy a sötét helyeket világosítunk, akkor a zaj nagyon megnövekedhet! Ilyenkor jön a több zajszűrés és az egyre természetellenesebb kép. Szóval óvatosan! A kész képet érdemes kisebb felbontásban exportálni, így kevésbé lesz a zaj észrevehető.
Hát, ezek lennének az alapok. A dolgok bonyolultabbak lesznek, ha használunk fényforrást is, de erről majd legközelebb, amikor még néhány hasznos apróságot is megosztok majd a képfeldolgozásról, mert azok a bonyolultabb képek feldolgozásánál jönnek igazán jól.
A lényeg, hogy érdemes a képfeldolgozással is játszani, kipróbálni milyen, ha az egyes beállításokat változtatjuk.
Akinek van hozzáfűznivalója, tegye meg kommentben, vagy írjon a Facebook oldalon!
Ha érdekel az éjszakai fotózás, látogasd meg a blog többi bejegyzését is! Ja, és kövess Facebookon!
A következő alkalommal a hideg északra látogatunk majd, Svédországba, ugyanis barátaim a Fjallraven vándortúrán jártak, én pedig erről beszélgettem velük. Csodás képek, fagyos hangulat! Ja, és csillagos ég nélkül, mert ott olyankor nem megy le a nap...
Addig pedig: hajrá kifelé fotózni!
