Nos a kedves olvasók már rég hallottak a blog felől. Na igen, nem mindig van időm arra, amit szeretek csinálni... De ezzel azért elég sokan vannak még így, szóval ez nem panaszkodás...  

Viszont épp emiatt örülök, mikor olvasók küldenek éjszaka készült fényképeket, mert nekem mindig nagy élmény, látni a csillagos eget. És itt kapcsolódunk rá a lényegre, - mert valami Izlandot, meg sarki fényt ígértem ugye... - egyik este kaptam egy képet a sarki fényről a facebook oldalunkra Zsolttól, aki egy barátjával Tamással indult el aurora vadászatra Izlandon. Ő küldött már máskor is képeket a tejútról, de azért a sarki fény kis hazánkban elég kuriózum és engem kifejezetten érdekelt, hogy hogyan működik ez a dolog élőben? Ennek van egy személyes oka is, mégpedig, hogy megboldogult nagyapám meséi a sarki fényről, amit akkor látott, amikor a II. vh után hadifogságban volt valami nagyon északi szovjet táborban. Nos, azóta szeretném látni én is, de ez eddig elmaradt... Mindenesetre a kapott képek nagyon tetszettek. Aztán chatelés közben jutott eszembe, hogy ez tuti mást is érdekelhet, hiszen Izland kb. idén került fel a fapados kínálatba, és sokkal könnyebben elérhető úticél lett, mint ezelőtt. Így nekivágtunk ennek a "beszélgetésnek" a hideg Izlandról és a csodás sarki fényről, amolyan kedvcsinálónak, hiszen most van a "sarki fény szezon"! Extraként fotós tapasztalatok a vége felé! 

Ennyit a miértekről, most pedig átadom a szót az utazónak:
Szóval, miért pont Izland?

Sarki fény, vulkánok, lávaföldek, gleccserek, fekete homok, vízesések, felszínen futó kontinensek közti hasadék – ja és a sarki fény, vagy azt már mondtam?
Mindig is lenyűgözött ez a magányos sziget az Észak-Atlanti-óceán közepén, sokáig távoli, már-már elérhetetlen helyként élt a fejemben. Ez nagyot változott, amióta van közvetlen fapados járat.

Mennyivel korábban vetted meg a repjegyet?
Kb 3 héttel az utazás előtt, de előtte is figyeltem az árakat, mert napi szinten, kiszámíthatatlanul változnak. Aki az utolsó héten döntött az utazás mellett, szinte biztosan legalább kétszeres árat fizetett. Foglaláskor érdemes megnézni néhány távoli időpontot is, hogy legyen elképzelésünk arról, hogy mi számít alacsony árnak. Rugalmas időpontokkal és előre tervezve abszolút megfizethető egy retúrjegy.

Mi volt a cél? Vagy volt-e egyáltalán? Vagy csak megnézni a szigetet?
Nagyon szerettem volna sarki fényt látni és fotózni. Úgy voltam vele, hogy ha ez sikerül, akkor már megérte. Ha nem jön össze, kárpótol majd a gyönyörű, vad táj.

Hol szálltatok meg?
Vendégházakban szálltunk meg, egy kétszemélyes szoba reggelivel 70 Eur környékéről indul. Ennél valamivel olcsóbbak a sokágyas hálótermek. A reggeliről nem érdemes lemondani fejenként pár Eur miatt, mert az étel is nagyon drága Izlandon.

Hogy közlekedtetek?
Autót béreltünk. A tömegközlekedés nagyon drága, majdnem egy kisautó napi bérleti díjába került volna pl. egy oda-vissza transzfer a reptér és Reykjavik között. Fontos tudni, hogy gyakorlatilag lehetetlen olyan bérbeadót találni, ahol ne lenne feltétel a depositnál a hitelkártya, sima bankkártyát nem fogadnak el, és meg is tagadhatják az autó kiadását. A deposit összege is nagyon magas, 4 napra egy kisautóhoz is sok százezres hitelkeret kell. A másik meglepő dolog, hogy közvetlenül a cégnél sokszor drágább az autó, mint ha egy ár-összehasonlító oldalon keresztül foglalunk, főleg, ha casco-t is kötne valaki az autóra.

Miket látogattatok meg?
Csak 4 napra mentünk, emiatt és az egyre rövidebb nappalok miatt csak a Reykjavikot, a déli part nagy részét, és a Golden Circle néven ismert területet jártuk be. Nyáron mindenképp jó lenne visszamenni legalább egy hétre. Első nap a Reykjanes-félszigetet és a déli partvidéket autóztuk körbe. Ez a terület főleg a kék lagúna miatt híres, de érdemes itt alaposabban is körbenézni. Igazi űrbéli táj végtelen, fekete lávamezőkkel, állandó forrásban lévő hot springekkel és vad, sziklás tengerparttal.

Innen keletre haladtunk, előbb a tenger mellett, majd Selfosstól az 1-es úton egészen Vik-ig, ahol elképesztő, fekete homokos partszakaszok és 100 méternél is magasabb sziklák váltják egymást.

A Golden Circle egy kb. 250 – 300 km-es kör, amit akár Reykjavikból indulva is meg lehet tenni egy nap alatt, de 2-3 napot is el lehet itt tölteni, ha alaposabban körbenézne valaki.

Az útvonalon többek között a leghíresebb vízesések, krátertavak, gejzírek láthatók. A Þingvellir nemzeti park az egyik olyan hely, ahol a felszínen fut a kontinentális törésvonal Európa és Amerika között, ez is lenyűgöző látvány. Az izlandi viszonylatban jó utak és a fővároshoz való közelség miatt mindenhol nagyon sok turista volt. Az arany körön túl állítólag már sokkal ritkábban találkozni utazókkal, a sziget belső része meg gyakorlatilag teljesen kihalt, ide viszont elengedhetetlen a négy kerék meghajtású autó és az utak nagy része csak nyáron járható – eggyel több ok, hogy visszatérjünk.

És akkor beszéljünk kicsit a sarki fényről. Számítottál rá, tervezted, hogy hogyan láthatod, vagy szerencséd volt vele?
Izland mindig is vonzott, de most kifejezetten az aurora miatt mentünk. Ez önmagában nem túl jó ötlet, számtalan beszámolót olvasni a neten olyan emberektől, akik az állandó felhőtakaró vagy az alacsony aktivitás miatt hiába kémlelték az eget sok napon át. Egy ismerősöm szeptember közepén 12 nap alatt összesen egyszer látta halványan a sarki fényt – szóval érdemes nem csak emiatt menni és felkészülni rá, hogy nem jön össze.
A sarki fény a hosszú nappalok miatt nyáron egyáltalán nem látszik, jellemzően szeptember – március között elég hosszúak az éjszakák a megfigyeléséhez. Az esélyeinket minimálisan növelhetjük azzal, ha egy korábbi sarkifényes időszak után 27-28 nappal próbálkozunk. A fényeket ugyanis elsősorban napfolt-tevékenységek idézik elő, és ennyi idő múlva fog a Nap felszínének egy adott pontja újra a Föld felé nézni. Ez nem kőbe vésett szabály, de egy kicsit javít a kilátásokon. Mi tudatosan 28 nappal a szeptember végi, nagyon látványos geomágneses viharok után utaztunk.

Mennyit kellett menni várostól távol? Hogy nézett ki egy ilyen esti fotózás? Csak kiléptél egy házból? Vagy messzebbre kellet menni a lakott településektől?

Izland hivatalos meteorológiai oldalán van külön sarki fény előrejelzés is, ahol a fény várható intenzitását és a felhőtakaró vastagságát próbálják megjósolni. Általában a következő 6, max. 12 óra adatait lehet komolyan venni. Érdekes módon a fehér területeken tiszta az égbolt és a zöldeket borítja felhő – az izlandi humor már csak ilyen:

A másik hasznos oldal a következő óra várható aktivitását jelzi előre (Aurora forecast) Most épp 0-s aktivitást jósol:

Előre kinézted a helyeket, ahol majd fotózol?
Az első éjjelen 23:00 óra körül kivételes, Kp 7-es intenzitású sarki fény volt. Sajnos ebből semmit sem láttunk a vastag felhőtakaró miatt, ami majdnem a teljes szigetet beborította. Mivel későbbre felszakadozó felhőzetet ígértek, majdnem egész éjjel az előrejelzést figyeltem és közben Google streetview-n kerestem megfelelő helyeket a közelben. Hajnali 4 óra körül, Grindaviktól néhány kilométerre fotóztam életem első, szürkészölden derengő auroráját, jégesőben:

Aznap éjjel már Laugarásban szálltunk meg. Az egész égbolt narancssárgán fénylett a város üvegházai miatt, így itt is a városon kívül kerestünk helyszínt. Kb 10-15 kilométerrel a várostábla után találtuk egy kerítéssel elzárt, teljesen sötét mellékutat. Alig állítottam be az állványt és a gépet, amikor a fények táncolni kezdtek:

A képeken mindig nagyon szép a sarki fény. Élőben mennyire intenzív a látvány?
Kivételesen szerencsések voltunk, hiszen 4 nap alatt négyszer is láttunk sarki fényt. Első alkalommal szürkés felhőknek tűntek a fények, és csak 10-15 perc után alkalmazkodott a szemünk eléggé a sötétséghez ahhoz, hogy lássunk a nagyon halvány, zöldes árnyalatot. Másnap éjjel gyönyörű zöld aurorát láttunk, láthatártól-láthatárig lángolt az égbolt. A harmadik napon elmaradt a beígért csillagos égbolt, a nagyon párás levegőn épphogy átszűrődött itt-ott némi derengés, inkább csak a DSLR szenzor számára érzékelhetően:

A hazafelé tartó járat 2 órás késéssel indult, ezáltal még egyszer láthattuk a sarki fényt a repülőről is.

Mennyire gyorsan változik a jelenség?
Láttunk statikusnak tűnő, mindenhol jelenlévő zöld függönyt és kígyózó, folyamatosan új formát öltő lángnyelveket is. Néhol az 5 másodperces záridő is soknak tűnt.

A képeken mennyi az utómunka? 
A kerítéses képnél megpróbáltam visszaadni azokat a fakóbb színárnyalatokat, amiket valóban láttunk. A sarki fény, szemben pl. a tejutas képekkel, szabad szemmel is rendkívül látványos, ezért nem akartam túlhúzott színekkel megváltoztatni a valóságot. Így viszont már a raw képek színtelítettségét is csökkenteni kellett az élethűbb színek kedvéért:

Mennyi ideig fotóztál?
Kb. 2 órát minden éjjel, amikor volt értelme.

Mi tetszett legjobban Izlandon?
Nagyon segítőkész, laza, barátságos emberek, jó humorérzékkel. A Hallgrímskirkja templom gondnoka épp székeket hordott az emeltre, amikor megkérdeztük, hogy felmehetünk-e mi is. Of course, mondta, és a kezünkbe nyomott egy-egy széket.

Milyen volt az idő? Nagyon hideg, vagy ősszel még elviselhető?
Az atlanti áramlatok miatt sokkal enyhébbek a hőmérsékletek, mint arra számítottunk, viszont elképesztően erős, metszően hideg szél fújt minden nap. Majdnem minden nap volt részünk napsütésben, jégesőben, havazásban és sok-sok esőben, gyakran fél óra leforgása alatt is.

Tanács az utazást tervezőknek?
Olvassatok minél több Izlanddal foglalkozó oldalt utazás előtt (helyek, emberek, időjárás, útviszonyok stb), öltözzetek melegen, vigyetek sok kaját, és bele ne menjetek szakadó esőben az 5 fokos óceánba!
Az interjúért köszönet a képek alkotóinak Német Zsoltnak és Kuzma Tamásnak! 

Ha tetszett és érdekelnek hasonló témák, akkor itt követheted a blogot facebookon.

Amennyiben neked is vannak éjszakai képeid és szeretnéd tapasztalataid megosztani másokkal, üzenj facebookon és küldd el őket a sztoriddal együtt, hogy hol és hogyan készültek!

Ha még szeretnél képeket nézegetni tekerj lejjebb!

A viszont látásig: hajrá kifelé fotózni!