Az előző részek alapján mostanra megvan a hely, megvan az idő a Tejutas fotók elkészítéséhez. A terepre való induláshoz már csak néhány dolog hiányzik. A mostani írásban ezekről a dolgokról: felszerelésekről, hasznos kiegészítőkről fogok írni.
De csapjunk is a lovak közé. Vegyük először a kamerát. Természetesen a legszebb – jelen esetben a szépség a kevesebb képzaj – képet készítő fényképezőgépek a full frame szenzorral ellátott digitális fényképezőgépek. Persze nem mindenkinek van ilyen gépe, hiszen ezek ára azért még használtan is igen borsos. Ezután jönnek a crop szenzoros gépek, majd a kisebb szenzorral ellátott kompakt gépek. A kompakt gépeket csak azért említem meg külön, mert érkezett egy kérdés arra vonatkozóan, hogy azokkal lehet-e sikeresen fényképezni a Tejutat? A válaszom kis keresgélés után igen lett, bár személyesen nem próbáltam soha, viszont láttam fotókat ilyen gépekkel készítve. Ami azonban ezeknél a gépeknél probléma, hogy általában nem fényképeznek RAW formátumban, így utómunkára kevésbé alkalmasak a képek. Meg is van tehát az egyik nagyon fontos tényező, mégpedig a RAW formátumban való fényképezés képessége. Ez a mai dslr gépekben egytől-egyig megvan, szóval ilyen oldalról bármelyik gép jöhet. Mivel mindig Nikon gépem volt, így azokról tudok inkább nyilatkozni konkrét típusok vonatkozásában, így azt gondolom, hogy a D3100 és az ezután készült gépek a legalkalmasabbak erre a feladatra. Gondolom, hogy a többi gyártó hasonló korabeli – olyan 2010 körüli időszak – utáni típusai jöhetnek szóba. (Ha valaki pontosabbat tud, várom kiegészítését a kommentek között, ezzel is segítve a többieket!) A palettán így nagyon sok gép alkalmas lehet, 
használtan manapság egy D3100 elég olcsón beszerezhető pl.
Ha megvan a gép, akkor kell hozzá választani egy jó objektívet. A szakirodalomban általában nem ajánlják a kit objektíveket, mert a legkisebb rekeszértékük jellemzően f3,5 vagy f4, ez pedig majdnem , illetve pontosan egy egész fényértéket elvesz fényképezéskor f 2,8-hoz képest. Az pedig sok. Azonban nem kell, hogy ez bárki kedvét szegje, mert lehet használni őket, ha a helyszín jól van megválasztva, akkor az eredmény is szép lehet. Viszont, ha valaki konkrétan éjszakai fotózáshoz keres objektívet, akkor mindenképp egy nagy fényerejű, objektívet válasszon. Mivel minél nagyobb a látószög, annál több látszik a Tejútból a képen, így érdemes nagy látószögű
változatot keresni. Mire gondolok? Egyfelől crop szenzoros gépeknél 11-16, vagy 14 mm ami szóba jöhet főleg. A lényeg, hogy f 2,8 legyen a legnagyobb rekesze, tehát minél több fényt tudjon begyűjteni. Most kérdezheti valaki, hogy akkor mi van a 35 f1,8 objektívekkel, melyek viszonylag olcsók. Nos crop szenzoros géppel sajnos nem valami 
igéző az eredmény, mivel nagyon szűk, így a Tejút központi részét lehet csak lefényképezni vele, és nem nagyon tetszetős az eredmény. Persze lehet próbálkozni, hiszen mindenből lehet kihozni valami érdekeset! Full frame-es gépeken sem az igazi a 35mm (bár tágabb), de a 24 1,8 vagy 1,4 obik fantasztikusak lehetnek. (Itt csak a teljesen nyitott rekesznél tapasztalható „pillangó” alakú fényelmosódás lehet zavaró) Sajnos ezek ára azonban az egekben van, így nem is sikerült még kipróbálni egyiket sem. Pedig roppant vonzó a majdnem 2 FÉ különbség egy 2,8-as objektívhez képest… Én egyébként a Samyang 14mm f 2,8-as objektívét használom és nagyon szeretem. A képe éles, egyedül a torzítása problémás, de ma már egy kattintás, hogy torzítást eltüntessük utómunkában. Ja, és manuális, de ezt meg lehet szokni, használtan elég jó áron elérhető.
Az objektívek és a gépvázak után néhány szó pár kiegészítőről.
Ami mindenképp szükséges, az egy állvány. Minél stabilabb, annál jobb, de a könnyebb kis állványok is megteszik. Én ilyet használok, szeretem, hogy gyorsan tudom mozgatni, meg sokat viszem túrákra, ahol nem lenne jó 4 kg-ot cipelni. Ha van rajta szintező, az nagyon hasznos lehet, de szerintem nagyjából szemre is be lehet állítani a gépet vízszintesre, a horizontot használva.
Hasznos még egy távkioldó beszerzése is. Ha valakinek nincs, az sem nagy gond, csak időzítőre kell állítani a gépet, és úgy kioldani. Kicsit hosszabb, de működik. Igazából a timelapse videóknál lesz nélkülözhetetlen a kioldó, amiből két félét különböztetnék meg. Az egyik, amivel pontosan be lehet állítani, hogy hány darab fénykép készüljön, milyen 
időintervallumokkal. (Ezt egyébként, androidos app-al is meg lehet csinálni!) Az ilyen távkioldók elektronikusak. A másik fajtájuk a „mechanikus” fajta, ami tulajdonképpen egy nyomógomb. (És tudom, tudom nem mechanikus, de az elv egy nyomógomb, míg a másik egy egész rendszer) Ami extra benne, hogy lehet lock-olni a gombot, tehát rögzíteni zárt helyzetben. Na, ez ami nekünk éjszaka jól jön timelpase készítésnél és feleslegessé teszi a drágább kioldót. Na jó, a drágább természetesen kényelmesebb, meg vannak olyan előnyei amit később magánál a fotózás leírásánál fogok kifejteni.
Mi kell még? Hát zseblámpa pl. Mindenképp jó, ha nem egy van az embernél, és a nem egyből valamelyik fejlámpa. Mert az kényelmes. Ami fontos feature a fejlámpánál, az a vörös fény, mert ez nem annyira bántja a szemet éjszaka és nem zavarja az éjszakai látásunk. A másik lámpa már lehet egy sima ledes lámpa is. Van ebből kisebb fényerejű, – ez is jó, mert magas érzékenységű fotózásnál nem kell reflekor a tárgyak bevilágításához – vagy lehet cree ledes, ami nagy fényerejű – ez akkor jó, ha nagy tereket akarunk bevilágítani. A fényképezés leírásánál majd írok a nagyon fontos fehéregyensúly kérdéséről a lámpákkal kapcsolatban! (Vaku? Végül is jöhet, de a zseblámpa fontosabb, mert a fénye sokkal irányíthatóbb!)
Ehhez kapcsolódik a vakukhoz kapcsolódóan beszerezhető színes fólia, amivel a zseblámpa fehéregyensúlyát lehet változtathatni, szimplán a zseblámpa ledjei elé helyezve.
A meleg ruha is felszerelés, bármennyire is furán hangzik. Télen egyértelmű, hogy beöltözünk, de nyáron is lehet hajnalban 10 fok alatti hőmérséklet, amiben huzamosabb időt tartózkodva nagyon fázni fogunk. Nem beszélve arról, hogy az ember fáradtságával a külső hőmérsékletet is hidegebbnek érzi. Szóval nyáron is kell meleg ruha bőven!
Nagyjából ennyit a felszerelésekről általánosságban, ha valakiben merülnek fel kérdések, vagy kiegészítené az leírtakat írjon a kommentben! Ha érdekel a helyszín és az időpont kiválasztásának folyamata, lehetőségei, akkor: (Időzítés)(Helyszínek)
A következő részben már a terepen való munka lesz az elemzés tárgya, záridők, élességállítás, bukdácsolás a sötétben. Hogy ne maradj le like-old az oldal Facebookon! Ne felejtsd április 17-től, néhány napig tökéletes időszak jön a Tejút fotózásához! Ha készítesz képet és szeretnéd megmutatni küldd el a Facebook oldalra, hogy közzétegyük!
A következő részig pedig hajrá kifelé fotózni!
