Dán Menet - Koszovó

Dán Menet - Koszovó

Dán Menet - Koszovó

Túrázás military style


Dán menet. Gondolom nem sokat mond az olvasóknak. De mivel a blog profiljába vág és volt szerencsém másodjára is részt venni rajta, gondoltam érdekes lehet egy kissé más atmoszférájú túráról is olvasni meg képeket nézegetni, mint a megszokottak.

dancon-23.jpgSzóval a Dán menet története 1972-ig nyúlik vissza, mikor is első ízben rendezték meg Cipruson. A táv 25-50-100 km lehet amiből most csak a 25 km-es távot indították. Olyan helyeken rendezik meg, ahol dán katonák szolgálnak, ami logikus, hiszen ők szervezik ugye... Így lehetséges, hogy volt már menet többek között Irakban, Libanonban, Afganisztánban sőt Bahreinben is. Hozzáteszem, hogy pl. Afganisztánban vagy Bahreinben táboron belül van kijelölve az útvonal érthető okokból... Itt Koszovóban évente többször is megrendezik és nagy népszerűségnek örvend. Ennek oka, hogy egyfelől aki katonaként szolgál Koszovóban bármelyik nemzet tagjaként ilyenkor egy kicsit kizökkenhet mindennapos feladataiból. Emellett elég erős motiváció, hogy egy nagyon szép medál jár érte, ami a katonáknak fontos. Tudom civil szemmel ennek nem sok a jelentősége, de katonaként tényleg olyan dolog, amiért érdemes nekivágni… Részvételi díj van, ami jelen esetben a szervezésen és az elismeréseken kívül beteg gyerekek javára lesz felhasználva, legalábbis a facebook oldal szerint: ittdancon-41.jpg

Na de mi tesz katonaivá egy túrát? Azon kívül, hogy katonák vesznek részt rajta - egyébként rendőrök is csatlakozni szoktak -, például az, hogy egyenruhában vannak a résztvevők és cipelik a fegyverüket, sőt, hogy bizonyítsák eltökéltségüket és kitartásukat visznek magukkal 10kg súlyt is. A súlyba azonban nem számít bele a víz. Ezért mindenki mást cipel. Alapvetően teljesen felesleges dolgokat. 25 km-en keresztül. Nem valami logikus, mi?

De beszéljünk a menetről. Szóval miután megérkeztünk reggel Novo Selo táborba, szépen egyenként lemérték mindenki felszerelését- Megjegyzem nem mindenki hátizsákot visz. Van, aki mondjuk repeszálló mellényben vág neki, hiszen az nehezebb tíz kg-nál...dancon-64.jpg Ezt követően ünnepélyesen megnyitották 2016 első Dancon march-át. A környéknek többszázad magunkkal vágtunk neki. Szűkebb csapatunk három fős volt, Hugo portugál és Jani, magyar kollégáim. Maga a menet két 12,5 km-es körből állt. Két éve egy körrel oldották meg az egészet, ami nekem inkább „menet” vagy „túra” jellegű, hiszen nincs verseny érzés közben, mert 1, nem találkozunk össze az elöl futókkal (igen van aki ezt a távot futással tudja le. Mondjuk én nem...) 2, ha nem körök vannak, akkor hosszabb az útvonal, hosszabban lehet a környéket bejárni.dancon-145.jpgEgyébként nem vagyok teljesítmény túra fan. Hobbi fotósként inkább lassabban haladok, meg-meg állok fényképezni. Viszont ha van egy ilyen lehetőség, ráadásul csak ez van, akkor ki kell használni, hiszen nem mindennap tud az ember Koszovóban túrázni! A terep dombos, lankás, mondjuk Koszovó alapvetően magasan fekszik, így ez a környék is több, mint 600 méteren van. dancon-141.jpg
Erdők nem nagyon jellemzők a tájra, legalábbis nagyobb erdőségek inkább keleten vannak, meg északon. A túra során néhány környező falun is keresztül vágtunk, ahol jellemzően kétszintes házakban laknak a helyiek változó minőségű infrastruktúra mellett. Január lévén a verseny kiírásakor még hóban gondolkodtam, mármint, abban, hogy valószínűleg abban lesz a menet, de már egy héttel a rajt előtt biztos volt, hogy novemberi időben küzdünk majd. Így is lett. A hét elején egy kiadós, egész napos eső szépen feláztatta a talajt, úgyhogy csak úgy tocsogtunk a sárban egyes szakaszokon. Szerencsére az útvonal sok helyen az aszfalt úton haladt, ahol a sár nem annyira probléma ugye... Viszont menetelni rajta igen kellemetlen hosszútávon. Olyan 15 km-ig nem olyan durva a lábnak, de utána azért elkezd itt-ott fájni. Én Haix bakancsban voltam, lévén ez a hivatalos bakancsunk. Teljesen jól bírta benne a lábam, megbízható, strapabíró bakancs, otthon is ebben járok túrázni. Azt nem mondom, hogy nem tudnék találni jobb bakancsot túrázáshoz, de ez persze nem kifejezett túrabakancs. (Láttam én Hanwag-ot, meg Lowa-t, meg Matternhorn-t is résztvevőkön ugye... )dancon-79.jpg

A hangulat viszont igazán nemzetközi. Mivel elég sok ország katonái szolgálnak itt és rengetegen szeretnek részt venni a meneten, így szlovén, német, svájci, moldáv, lengyel, amerikai, ukrán és még számos más ország zászlóit lehet látni. Igazi bábeli hangzavar van a tömegben, ami rajt után sokáig egyben halad, aztán a kilométerek számának növekedésével egyre ritkábba megy át. Mivel a Dán menetet minden évben viszonylag sokszor szervezik, a környékbeli gyerekek már tudják, hogy ilyenkor érdemes az útvonal mellett tartózkodniuk, mert sok katona osztogat édességet, csokit, gyümölcsöt keresztül haladva a falvakon. dancon-98.jpgMost mondjuk kicsit fura volt, hogy kétszer is elhaladtunk ugyanazon gyerek csapatok mellett és volt, hogy nem emlékeztem, ugyan adtam-e már nekik csokit, vagy sem? Azért az ajándéknak beszerzett édességet elosztogattam, szóval nagy baj nem történt...

Még több kép a facebook galáriában itt!

dancon-166.jpgA menet alatt volt egy érdekes találkozásom. Egyszer csak egy német katona szólított meg magyarul. „Bocsánat, ezeket a képeket meg lehet kapni majd utána?” Ez a tény annyira meglepett, hogy folyamatosan angolul kezdtem el beszélni hozzá, ő meg mondta, hogy magyarul mondjam! Vicces volt.
A szülei Magyarországról költöztek Németországba, még a 70-es években, ő pedig már Németországban született. Egy darabig együtt haladtunk, beszélgettünk, majd ki-ki ment a maga tempójában tovább.dancon-102.jpgAmúgy az egész fotós felszerelésem vittem magammal. Ez egy dolog miatt kényelmetlen ilyenkor, mégpedig amiatt, hogy oldaltáskám van, ami egy pántos és féloldalas. Van egy technikám, amivel egyszerre egyenletesen terhelem a vállamat vele, de 25 km-en keresztül annyira már nem jó érzés lévén 5kg-ot nyom…dancon-105.jpgEhhez hozzávéve, hogy cserélgetni kell az objektíveket, meg ha megállok egy percre, akkor loholhatok a többiek után – nem siettünk nagyon, de nem is séta volt azért – inkább macera egy ilyen túrán fotózni.Ja, hogy erre vannak az „utazó” objektívek? Sajnos nincs olyanom, így marad a csere... Itt amúgy nagyrészt a 35mm-essel fotóztam. Mivel felhős volt az ég és egyébként is színtelen tél van nem reménykedtem túl jó képekben, aztán mikor az utolsó kilométeren kisütött a nap kicsit káromkodtam is magamban... De ez ilyen, legalább az eső megkímélt minket és csak a túra után kezdett rá.dancon-124.jpg

Még több kép a facebook galáriában itt!

A célba 4 óra 33 perc alatt értünk be. A leggyorsabb idő ennél azért sokkal jobb lett... 

Nah, ahogy ezeket a sorokat írom másnap azért van némi izomlázam erre-arra, meg néhány ponton fáj a lábam, de ha tehetném még egyszer nekivágnék!
Egyébként Magyarországon is ktm-1-2.jpgrendeznek katonai teljesítménytúrákat. A Dancon March-tól eltérően odahaza civilek is indulhatnak. Az érdekesség kedvéért belinkelem őket! Az első a Bocskai Portya, ami Debrecen környékét és a Hortobágyot érinti és 40, valamint 70 km-es távokkal kell megküzdeni. Általában augusztus vége, szeptember eleje az időpontja. Szóval igazi kihívás! Ízelítő: bocskaidandár.hu

A másik ilyen a Szent László menet. Itt 20-71 km a táv, lehet csapatban vagy egyéniben indulni és Tata környékét járja be. Az időpontja június. Példa: honvedelem.hu

A lényeg, hogy remek nap volt! Az utolsó képen a medál is látható. Ugye megérte elmenni?

Aki kedvet érez „katonai” túrán való részvételre csak keressen rá ezekre a túrákra, mindenkit szeretettel várnak!

Ha tetszett a cikk nyomj egy like-ot vagy kövess facebookon!

 A viszontlátásig: hajrá kifelé fotózni!

 

 

Kedvencek 2015-ből

Kedvencek 2015-ből

Kedvencek 2015-ből

Nappal

Ahogy múlt héten ígértem, az éjszakai képek válogatása után, egy csokorra való nappali képet is megosztok, nagyjából azokat, amiket leginkább szerettem 2015-ben. Amúgy érdekes visszanézni képeket. Van olyan kép, ami mégsem tetszik annyira és van olyan is, ami úgy jön szembe, hogy nem is értem miért nem tetszett eddig.

 Idén remélem sok új poszttal gazdagodik majd a blog. Tervek azok vannak... Rengeteg... De ahogy egy pólón láttam: "Wanna see god laugh? Make plans..." Szóval meglátjuk!

Ha még nem jártál a blogon és tetszenek a képek nézz körül a posztokban, hátha találsz olvasnivalót. Vagy kövess Facebookon...

 Most pedig jöjjenek a képek! BUÉK!

Esteledik - Brezovica, Koszovó

brezovica-6366-2.jpg

 Homokhátság - Kocsér környéke

Itt olvashatsz a túráról.

cser_1_of_1_-7.JPG

Vaskapu Szikla - Pilis

A nagy jeges pusztítás után jártunk a Pilisben, itt a beszámoló.

 vege-8_1.JPG

Zöld jelzésen - Zemplén

Nyáron a Zempémben cikk itt.

osszes_33_of_67.JPG

Fenyves - Mátra

Igazi kora tavaszi túrát tettünk a Mátrában.

matra-30.JPG

Halastó - Óbánya környéke, Mecsek

A szilvesztert Óbányán töltöttük, igazi téli hangulatban. Olvasd el merre jártunk itt!

jan-2416_1.JPG

Kiszáradt fák - Szolnok környéke

jan-2469.JPG

Búzamező - Hollókő környéke

patvarc_4_of_103.JPG

A Kis királyos tetőn - Zemplén

keszek_176_of_196_1.JPG

 Érintetlen - Cserhát

A Cserhát gyönyörű!

 feb-3383.JPG

Napnyugta - Mecsek

jan-2428-2.JPG

A jég pusztítása után - Pilis

vege-1-12.JPG

Facélia mező - Heves környéke

zemplen_30_of_31.JPG

A Gracanicai kolostor temploma - Gracanica, Koszovó

kirandulas-4373-2.jpg

Este - Mitrovica, Koszovó

brezovica-6786.jpg

Érdekes - Brezovica környéke, Koszovó

brezovica-6337.jpg

Sziklák - Rugova völgy, Koszovó

peje-5252.jpg

Vízesés - Mirusa vízesés, Koszovó

mirusha-1-10.jpg

Esti melankólia - Pristina Bear Sanctuary, Koszovó

kirandulas-4744-3.jpg

Mese - Novo Brdo környéke, Koszovó

novo-1-4.jpg

A viszontlátásig: Hajrá kifelé fotózni!

 

Crumbs of Time 2015

Crumbs of Time 2015

Crumbs of Time 2015

Az év kedvenc képei a blogon - válogatás

Eljött az év vége, ami alapvetően mérföldkő ugye, de emellett a blog indulásának időpontjával is nagyjából egybeesik, szóval úgy gondoltam, hogy kiválogatom az idei évben készült kedvenc képeim, egy kisebb számvetés gyanánt. Mivel a blogon éjszakai és nappali képek is vannak, két részletben fogom megosztani őket. Először az éjszakai képekből válogattam, kronológiai sorrendben, szóval a Tejutas képek lentebb lesznek!

Augusztustól sajnos nem volt lehetőségem éjszakai fotózásra - csak egyszer... (azt a képet bele is raktam a válogatásba) - ami nem jó ugyan, de emiatt most tele vagyok ötletekkel az újévre, mivel sok terv megvalósítatlan maradt 2015-ben. Úgyhogy februártól újra belevetem magam az "éjszakába"! Valószínűleg a blogra is tudok majd friss beszámolókat írni 2016-ban.

Remélem jövőre is velem tartotok, köszönöm a támogatást mindenkinek, főleg kedvesemnek, hogy elviseli ezt a tevékenységet és türelmes, mikor éjjel kettőkor kelek, hogy elkapjam a pillanatot...

Na, de jöjjenek a képek:

1.  Január, a Göncöl szekér ragyog a házikó felett - Óbánya, Mecsek

Remek tiszta éjszakák voltak mínusz 15 fokkal.

jan-2287-2_1.JPG

2.  Kertben - Pilisborosjenő, Pilis

jan-2693.JPG

3.  Nyírjes holdfényben - Buják környéke, Cserhát

feb-3351-2.JPG

4.  Az Orion februárban - Szolnok környéke

2015-ben az Alföldön csak egyszer havazott és egy éjszakára maradt meg a hó, szerencsére az ég tiszta volt.

feb-3560.JPG

5.  Az első Tejút 2015-ben - Szolnok környéke

Kora hajnal, Holdkelte, hideg. De nagyon jó érzés, mikor az LCD-n megjelenik az év Első Tejútja! Csak érdekességképpen, ezt a képet néhány órával Ben Coffmann előtt készítettem, aki épp aznap szintén fotózott, csak az Egyesült Államokban, és kicsit festőibb helyszínen. Meg is nyerte vele a TWAN egyik díját 2015-ben. (Itt lehet megnézni)
feb-3742-2.JPG

6.  Hortobágyon - Hortobágy

Akárhogy is, ha a Hortobágyon tiszt az égbolt, hihetetlen a látvány.hortobagyon-16.JPG

7.  A Debreceni csata emlékműve éjjel - Hortobágynagykeppano-1-16.JPG

8.  Úton - Kőröstetétlen környéke

Sokáig terveztem, sokszor próbáltam. Aztán egyszer csak kedvezett minden.
d7n_0638.jpg

9.  Zemplén nyáron - Regéc környéke, Zemplénjok_1_of_1_-3.jpg

10.  Tejút - Kocsér környéked7n_0622-3.jpg

11.  Tanya - Kocsér környéke
d7n_0629.jpg

 12.  Búcsú - Kocsér környéke

Ezzel búcsúztam a nyári égbolttól. Szeptember 24-én a nap képe lett a Space.com-on.

d7n_0687-3.jpg

13.  Novemberi este az Androméda Galaxissal - Mitrovica környéke, Koszovó

A kép közepének jobb oldalán fenn, ott a galaxis.
lovesz-6181-2.jpg

Ebbe az évbe ennyi éjszakai kép fért bele. Ha tetszik, kérlek like-old az oldalt és kövess Facebookon!

A viszontlátásig: Hajrá kifelé fotózni!

Egy túra Svédországban: Fjällräven 2015

Egy túra Svédországban: Fjällräven 2015

Egy túra Svédországban: Fjällräven 2015

 

img_1962.jpgKi ne vágyna a hideg és vadregényes északra? Én biztosan, de gondolom más is van így ezzel, ezért úgy gondoltam, hogy beszélgetek régi barátommal Kelemen Lajossal, aki harmadmagával idén megjárta a híres Fjällräven túrát. A túrát Svédországban rendezik minden évben. Annyit árulok el előre, hogy a táv 110 km, amit néhány nap alatt kell leküzdeni. Ami jó, hogy az utánpótlást folyamatosan biztosítják a szervezők, így „csak” a többi felszerelést kell cipelni. De ne én okoskodjak, hanem halljuk a résztvevőt!

 

Honnan jött az ötlet? 

Elsőre az Indexen láttam egy bakancslistás videóban, hogy van egy ilyen túra. Mivel jártam már Stockholmban és sokat olvastam Svédországról, tudtam mi vár ránk a fővároson túl. Ezért nem volt kérdés hogy ha alkalmam lesz rá akkor visszamegyek, és ha lehet részt veszek ezen a túrán.

Meddig tartott megtervezni? 

A tervezés szakaszokban zajlott kb 2-3 nap volt mire összeraktunk mindent. A legkritikusabb pont a fjallraven jegy megszerzése, mert vagy előre megveszi az ember amikor kirakják az internetre a vásárlási lehetőséget (10 perc alatt elfogy) vagy kockáztat, és megveszi az indulás előtt. (igaz ilyenkor olcsóbb is...)img_2047.jpg

Sokat kell utazni az indulásig? 

A rajt Kirunától kb. 60km-re fekvő Nikkaluoktaban van. Kirunának van reptere így a leggyorsabb megoldás Stockholmban átszállni egy ide tartó járatra (bár a verseny előtt jelentősen drágulnak a jegyek).Másik megoldás még felvonatozni. Ez kicsit több időt vesz igénybe, de találkoztunk olyanokkal is akik kimondottan ennek a vonalnak a szépsége miatt ültek vonatra. Mi autót béreltünk és Norvégián keresztül autóztunk fel, hogy még többet lássunk a tájból. Kirunában a reptérről és a vasút állomásról a szervezők biztosítanak különjáratokat. Ezek vagy a városba vagy a rajthoz viszik az utasokat. (Ha jó buszra ülünk akkor még egy kis idegenvezetést is kapunk.)

Hol szálltatok meg odafelé?

Odafelé három szállásunk volt visszafelé kettő. Próbáltunk kényelmesebb szállásokat találni, és lehetőleg nem túl drágán megúszni. Így sikerült egy fából készült 200 éves épületben aludni első este, ahol a reggelit felszolgáló 60-70 éves hölgy ékes angolsággal mesélte el a hely történetét. Második nap végén egy norvég horgászatra specializálódott hely egyik szobájában aludtunk, hihetetlen panorámával. Harmadik alkalommal a starthelyen, Kirunában találtunk egy turistaszállót.

Milyen volt átkelni a sarkkörön?

felemelő és vicces is egyben. Érdekes volt végiggondolni, hogy milyenimg_1971_1.jpg messze vagyunk otthonunktól és hogy ahol most vagyunk mennyivel zordabb minden. Ennek ellenére itt is élnek emberek, és élik a hétköznapjaikat. A dolog vicces oldalát, az adata hogy parkolóban megszólított minket egy fiatalember hogy hallotta hogy magyarok vagyunk és csak köszönni szeretett volna. Kiderült róla hogy egy ideje már itt van Norvégiában és krishna hittérítőként dolgozik.

Hányan indultak neki? 

Minden évben 2000 ember indulhat el ezen az eseményen. A legfiatalabb alig múlt 1.5 egy éves a legidősebb pedig egy 81 éves svéd férfi, aki az utolsó 7 túrát is végigcsinálta.

Ha észak, akkor hideg, legalábbis ezt gondolnánk. Szóval hideg volt-e? 

Az indulás előtt felkészítenek rá hogy változékony az idő, a legmagasabb 1200m-es ponton akár a hó is eshet. Nekünk alapvetően szerencsénk volt az idővel. De így is meg kellett szokni a nagy hőingadozást. Volt egy nap amikor nagyobb felhők úsztak át az égen. Amikor kisütött a nap 25+ fok volt, és vetkőzni kellett. amikor elment akkor leesett kb. 15 fokra, és öltözni kellett.

Az éjszakai fotózás lelkes követőjeként kérdezem, hogy ott nyáron tényleg nem megy le a nap?

A túra útvonalán van olyan szakasz ahol az indulás előtt kb 3-4 héttel nem megy le a nap: Link De a túra során már igen, ellenben még éjszaka is annyira világos van hogy a sátorban is félhomály uralkodik és nem vaksötés. Tehát aki sarki fényt akar látni, az erre ne számítson.

Milyen volt a terep? A képek alapján inkább kevesebb emelkedő van benne. img_1936.jpg

Nehezebbre számítottam, rengeteg a kő és a lápos rész, bár ez utóbbinál szinte mindenhol pallókon lehetett menni. Igaz ezek a túra vége felé már eléggé leharcoltak voltak. Mivel ezen a területen már 300m felett sincs bokornál magasabb vegetáció, így sapka és napvédő nélkül nem szabad elindulni.

Amúgy hozzátenném a kedves olvasók részére, hogy bár a feltöltött képek  nem a legnagyobb felbontásúak, de megnyitva őket sok helyen lehet látni apró színes pontokat. Na azok a résztvevők... Elég grandiózus a hely, na... De ugye a lényeg: mit ettetek?

A túrán kívül próbáltunk minél több helyi ételt megkóstolni. Az utazás alatt a helyi boltok kínálatából válogattunk, így nem túl drágán sikerült ebédelünk. Aki szereti a kaviárt az a Kalles termékeket feltétlenül kóstolja meg! (Részletek itt) Reggelit mindig kértünk a szállásokhoz. Ez mindig bőséges, és helyi ételekből volt. Vacsorára pedig vagy a vásárolt ételből csipegettünk, vagy étterembe mentünk.img_1880_1.jpg

A túra alatt pedig előrecsomagolt ételt kaptunk. Ez a Drytech cég Real Turmat terméke volt (Részletek itt) Elsőre nagyon szkeptikus voltam ezekkel kapcsolatban, de hazaérve első dolgom volt hogy nézzek magyar forrást, mert túrára nagyon jó megoldás. Meleg, laktató, és tele van energiával.

Pár szó a felszerelésről?

A felszerelésünket a korábbi tapasztalataink alapján válogattuk össze. Próbáltunk a lehető legtöbb dologra felkészülni. De leginkább a hő ingadozásra és az esőre. Azt szerintem mondani sem kell hogy ezen a terepen a bakancs a nagy hátizsákhoz kötelező kellék. Bár voltak bátrabbak, de a túra vége felé, csak azokon nem volt bakancs akiknek feltörte a lábát. És itt jön a másik fontos dolog, amit sokan elfelejtenek: Kell váltó lábbeli. Ha csak 10-15 percre is veszi fel az ember amikor megáll ebédelni, vacsorázni, akkor is nagyon jól jön. Ezen kívül az aláöltözetek nagyon hasznosak ezen a túrán, akár nappal, akár este. Nappal egy felső aláöltözettel egy jól szellőző de mégis meleg ruházatot összerakva nagyon sokat lehet javítani a közérzetünkön.

Melyik hely tetszett a legjobban? 

Igazából nehéz lenne az egészből bármit is kiemelni, de talán az a hely a legmaradandóbb, amit a panorámakép ábrázol.

Jobbra a Tolpagorni, középen a Singitjåkko, balra pedig a Skartatjåkko, mindez a Kebnekaise völgyéből...novobrdo-.jpg

Hány napig tartott a menet? 

5 nap alatt mentünk végig, de kicsit jobb kondival le lehetett volna nyomni 4 nap alatt is. Szép időjárás mellett pedig még egy napot érdemes eltölteni.

Mennyit mentetek egy nap? 

Napi 20-25km közé lőttük be a távot. ebből napi 21-23 minden nap megvolt, és az utolsó nap mentünk egy nagyobbat.

Készültetek a túrára egyébként előtte?

Kimondottan erre a túrára nem készültünk, de figyeltünk a táplálkozásunkra és arra hogy többet mozogjunk már 3-4 hónappal az indulás előtt. Ennek ellenére aki csak sétálgatni szokott, annak érdemes felkészülnie, mert több napon keresztül a napi 20-25km-en a 20-25kg-os hátizsák meg tudja viselni a szervezetet és a 4. reggelen már nem úgy ébred az ember mint az elsőn.img_1870.jpg

Hogyan képzeljünk el egy napot?

Próbáltunk korábban kelni, hogy a napi etapot ne egyben megállás nélkül kelljen végigmennünk hanem meg tudjunk állni pihenni, enni, a tájban gyönyörködni. Gyors sátorbontás, közben elkészítettük a reggelit. Majd amikor össze volt pakolva minden akkor megreggeliztünk. Igyekeztünk dél körül ebédelni. De olykor a terep vagy az időjárás közbeszólt így ezt a nálunk lévő csokoládéval igyekeztünk kitolni ha szükség volt rá. Délután már általában lassabban haladtunk ahogy a csapat többi tagja fáradni kezdett. Itt is elkelt sokszor egy kis plusz csokoládé, hogy a tervezett 20-25km-es távot teljesíteni tudjuk. Amikor megvolt a sátorhely, és álltak a sátrak akkor kezdtünk el vacsorát készíteni. Majd vacsora után alvás következett. Bár nem vagyok híve a lefekvés előtti evésnek, a meleg étel éjszakára nagyon jól esett és a hő háztartásunkat is feltornázta a éjszakára, így nem is fáztunk este.

A képeken elég szellősnek tűnik a mezőny. Ezek szerint nem volt túlzsúfolt a túra útvonala?

A túra elején nagyon rossz volt. 2-300 embert indítottak egyszerre, és az első nap végéig eléggé egyben maradt a mezőny. Utána viszont annyira szakadozott fel hogy mindig volt látótávolságon belül legalább 2-3 csapat vagy ember. Így aki akart tudott barátkozni / ismerkedni, vagy akár magányosan is menni.img_1943.jpg

Felszerelésben mit kellene változtatni? 

Kevesebbet kell vinni :) Én 22Kg-os hátizsákkal indultam neki, ehhez jött még az étel, a gáz, A 1.5 liter víz és a fényképezőgép. Nem akartam indulás előtt lemérni, szerintem valahol 23-25kg között ingadozhatott a felszerelésem. A sátram sem mai, a hálózsákok és a derékaljak is régebbiek. Ha mindent lecserélnék, akkor talán 3kg-ot nyernék csak a felszerelésen.

Mi jött be nagyon? 

A helyiek nagyon segítőkészek és türelmesek, szinte mindenki beszél angolul. A táj mesés. Senki sem stresszes, és szinte mindenki mosolyog.

Mivel fényképeztél?

Egy Canon 70D-vel és egy sigma 18-35-ös objektível. Ami az elején még jó ötletnek tűnt. De a két eszköz együtt nehéz volt és egy korábban nem tapasztalt hibába is ütköztem. Így a képeim fele, sajnos defókuszált lett. Mivel megbízom a technikában, így egyszer sem ellenőriztem le az LCD-n a képek élességét, csak itthon szembesültem az eredménnyel.

Valami tecnikai ötlet, apróság segítségnek? img_1739.jpg

Polár szürőt érdemes vinni, mert rengeteg a víz és emiatt a becsillanó felület.

Mennyiből jön ki egy ilyen utazás?

A túra nevezési díja 65e Ft/fő de étel/gáz/térkép és felügyelet jár érte. Ezen felül 3 pecsételési ponton meleg harapnivalót is kaptunk. Az megfelelő Időben vásárolt repülőjeggyel 50e Ft / fő Stockholba és vissza. Onnan vonattal ha jól emlékszem 25e Ft volt az oda-vissza út. Repülőjegy 70e Ft Stockholmból Kirunába oda-vissza (de a túra előtt 3-4 nappal csak 30e Ft lett volna...) Mi autót béreltünk és 3 nap alatt felvezettünk. Érdemes a rajt előtt és a cél után egy éjszakát aludni. ez kb 10e Ft/fő/éj

Köszönöm, hogy megosztottad velünk az élményeiteket!

Akit érdekel a túra, az ITT tájékozódhat! Még több képet és egy kissé más megközelítést találhattok a túra egy másik tagjától ezen a linken.img_1969.jpg

De nem kell ennyire messzire menni egy kellemes túráért! Itt az ősz legszebb időszaka, szóval ITT és ITT találsz kedvcsinálót kisebb túrákhoz. Leginkább a Zemplént ajánlanám, ami állítólag gyönyörű ilyenkor. (ITT

Kövess minket facebookon ITT, mert az jó.

A következő találkozásig: hajrá kifelé fotózni!

 

 

Hogyan fényképezzük a tejutat - 6. rész

Hogyan fényképezzük a tejutat - 6. rész

Hogyan fényképezzük a tejutat - 6. rész

Dolgozik a számítógép, utómunka

d7n_0619-2.jpg

Oké, egy kicsit sokat vártam ki az előző rész óta, de most legalább pótolok. Nem is nagyon rabolnám az időt magyarázkodással, elég annyi, hogy vannak olyan periódusok az ember életében, mikor a nagyon fontos dolgok – blog írása – háttérbe kerülnek nem kevésbé fontos ámde szükséges dolgok miatt. Nem valami értelmes mi? Pedig az.

Nah, szóval megígértem, hogy írok a tejutas képek utómunkájáról. Viszont mikor kigondoltam, hogy mikről írok még nem tudtam, hogy egy csomó jó tapasztalatot szerzek nyáron, d7n_0686-2.jpgami amúgy mindenképp összefügg a képminőséggel, így az utómunkával is. Szóval először ezekről írok, majd utána magáról az utómunkáról. Ehhez Lightroom 5-öt használok, így az ott található eszközökkel fogok operálni. Természetesen a többi képfeldolgozó program is hasonló beállításokat tesz lehetővé, így gondolom az elveket át lehet ültetni.

Aki a csillagok szemlélését sokáig és kitartóan végzi, az egy idő után rájön, hogy nagyon apró dolgok is befolyásolják az ég minőségét. Az első két fényképet azért gondoltam megosztani, mert egy fontos komponenst jól tükröznek. Sokat beszéltem már a felhőkről, hogyan nehezítik a fotózást, de ez tulajdonképpen kézenfekvő. Az viszont kevésbé, hogy a páratartalom mennyire befolyásolja a képeket. Mivel a tejút legszebb része Magyarországon a horizont környékén helyezkedik el, így ez egy fontos faktor. És ezért fontos a két kép. Mert ugyanott készültek, talán egy-két hét eltéréssel. Az elsőnél jó légköri viszonyok uralkodtak, a másiknál viszont elég erős pára volt a levegőben. Azt hiszem magukért beszélnek a képek. Érdemes kicsit odafigyelni erre tutorial_1.pnga is. A meteoblue app a várható páratartalmat is jelzi, szóval érdemes csekkolni ezt is fotózás előtt. Ami leginkább érinti a képünket ilyenkor, az a fényszennyezés. Ha az ég tiszta, akkor a városok fényeinek nincs min annyira visszatükröződnie, szóródnia, ez pedig a horizonton sokkal szebb átláthatóságot enged. Ellenben, ha sok a pára, vagy felhők vannak a horizonton, akkor a fényszennyezés sokkal magasabbra „kúszik” és kimossa a tejutat.

Nem a képfeldolgozáshoz kapcsolódik szorosan, amiket leírtam, de valahol egyébként mégis, mert én azt figyeltem meg, hogy minél jobb a nyersanyag, annál kevesebb utómunka szükséges a képen. (Ehhez nem kelett nagy tudomány, mi?)

tutorial_5.pngDe kezdjük el a „hogyant”. Éjszaka a fényképezőgép az automata fehéregyensúlyt nem feltétlen használja pontosan, így azzal érdemes kezdeni, hogy egy hozzávetőleges helyes WB-t találjunk. Alapvetően én 3800K környékére szoktam belőni ezt. A tint csúszkát pedig +4-körül. Azért már az elején hozzzáteszem, hogy mindenki ízlésének megfelelően állíthatja be a fehéregyensúlyt, de a természetben e körül az érték körül létezik a tejút. És itt rögtön jön két kérdés. Az egyik a fényszennyezés, ami a képeken ilyen érték mellett narancssárgás lesz. Később valamennyire meg fogunk szabadulni magától a fényszennyezéstől, de már itt látszik, hogy minél rosszabb minőségű az egünk, annál nehezebb lesz szép eredményt elérni, mert a sok narancssárga nem kellemes a szemnek. Ha viszont elvisszük tungsten irányba, ami inkább megfelel a városi közvilágítás mesterséges fény fehéregyensúlyának, akkor ugyan a fényszennyezés kevésbé zavaró, de az ég kék lesz, a milky way pedig fehéres, ez pedig nem a „természetes” színe. (5. képernyőmentés) Szóval érdemesebb ennél melegebb színhőmérsékletet használni. De mondom, ízlésfüggő!

Fontos dolog a zajszűrés is, és az élesítés szintén. (6. képernyőmentés) tutorial_6.pngA sharpening csúszkát 40-50 magasságig szoktam elhúzni. A Radius csúszkát csak egy kicsit érdemes feltornászni, mert a csillagok körül furcsa halo jelenik meg, a Detail ízlés szerint, de nem kell nagyon megemelni, nem sok hatása van. A Masking csúszka nagyon hatásos egy normál fényképen, mert meg lehet adni vele, hogy mennyire „koncentrálódjon” az élesítés. Az éjszakai képeknél nem annyira előnyös, sőt van aki azt írja, nem is szabad használni. Szerintem egy alacsonyabb érték jól lehet. (7. képernyőmentés)

tutorial_7.pngÉs akkor a zajszűrés. Én nem szeretem nagyon túlzásba vinni a zajszűrést, de mindenképp szükséges dolog. Ami nagyon fontos, hogy a Color, azaz a színzaj szűrést nem szabad emelni. Az egyes csillagoknak ugyanis különböző színhőmérséklete van. Van amelyik narancssárgás, van, amelyik kékesebb fénnyel világít. Ha a színzaj szűrését növeljük, akkor ezek a finom színkülönbségek elvesznek, mert zajként értékeli a program és „kifehéríti” őket. Ehelyett a smoothness-et érdemes használni! Ez esetünkben 75-ös érték. A Luminance csúszka következik. Ezzel érdemes óvatosan bánni. Ha megfelelően alkalmazzuk – persze képtől (használt ISO-tól) függ ez is! - kb-20-30 amit én szoktam használni. Full frame szenzoros a gépen, ez általában elég. Viszont ha valakinek crop szenzoros a gépe, ott ezt lehet emelni egy 10-15-el kb.tutorial_8.png

Egy dologra hívnám fel a figyelmet. Ha a zajszűrést túlzásba visszük, akkor a kép inkább egy festményre kezd majd hasonlítani, ugyanis elvesznek a részletek. (8. képernyőmentés) Ezt szerintem jobb elkerülni.

Ok, akkor a többi eszközről egy keveset. (A nyers RAW kép az 1. képernyőmentés) Először a kontrasztot emelhetjük, ez mindenképp kiemeli a világosabb részeket. (2. képernyőmentés) A „magic tool”, ami rengeteget dob a képen a „white” tutorial_2.pnghozzáadása. (3. képernyőmentés) Érdemes vele csínján bánni, mert ha sokat adunk hozzá, akkor egyre szemcsésebb lesz a kép! És akkor következzen a „fényszennyezésmentesítő” csúszka, a „highlight” (4. képernyőmentés). Itt nyugodtan le lehet húzni addig, amíg megfelelőnek találjuk. A fényszennyezés kellemesebbé tehető, ha a narancssárga színt szelektíven kissé csökkentjük. Viszont ez már fotópályázatokon túlzott beavatkozásnak minősülhet és mivel a tejút magja is ilyen árnyalatú, így annak a színe is fakul!tutorial_3.png

Ezeken kívül a Clarity csúszkát is érdemes használni. Ez a helyi kontrasztot emeli, így a tejút és a csillagok még inkább kiemelkednek. (9. képernyőmentés) De ne használjuk túlzottan, mert a kép szemcsés lesz és teljesen természetellenes!

A többi beállítást ízlés szerint lehet adagolni. Arra kell figyelemmel lenni, hogy amennyiben növeljük az expozíciót, vagy a sötét helyeket világosítunk, akkor a zaj nagyon megnövekedhet! Ilyenkor jön a több zajszűrés és az egyre természetellenesebb kép. Szóval óvatosan! A kész képet érdemes kisebb felbontásban exportálni, így kevésbé lesz a zaj észrevehető.tutorial_9.png

Hát, ezek lennének az alapok. A dolgok bonyolultabbak lesznek, ha használunk fényforrást is, de erről majd legközelebb, amikor még néhány hasznos apróságot is megosztok majd a képfeldolgozásról, mert azok a bonyolultabb képek feldolgozásánál jönnek igazán jól.

A lényeg, hogy érdemes a képfeldolgozással is játszani, kipróbálni milyen, ha az egyes beállításokat változtatjuk.

Akinek van hozzáfűznivalója, tegye meg kommentben, vagy írjon a Facebook oldalon!

Ha érdekel az éjszakai fotózás, látogasd meg a blog többi bejegyzését is! Ja, és kövess Facebookon!

A következő alkalommal a hideg északra látogatunk majd, Svédországba, ugyanis barátaim a Fjallraven vándortúrán jártak, én pedig erről beszélgettem velük. Csodás képek, fagyos hangulat! Ja, és csillagos ég nélkül, mert ott olyankor nem megy le a nap...

Addig pedig: hajrá kifelé fotózni!

 

 

 

Zempléni éjszakák

Zempléni éjszakák

Zempléni éjszakák

Tejút a hegyek között

 

Nos, ígértem egy posztot a zempléni éjszakai képekről, jok_1_of_1_-3.jpga múltkori posztban, ami zempléni túratippeket és fotókat is bemutatott a legszebb kilátóhelyekről, meg az ott töltött egy hétről. (Irány a Zemplén nyáron is!) Régi vágyam, hogy készíthessek tejutas képeket hegyek között. Többször volt már rá próbálkozásom, de az időjárás mindig keresztülhúzta a számításaim... A Zemplénben töltött egy hét alatt szerencsémre akadtak teljesen tiszta éjszakák. A nyaralás első napján a hold még éjfél körül nyugodott, így akkor - tekintve, hogy minden napra voltak programok jok_1_of_1_-5.jpgtervezve, valamint a tény, hogy esténként azért az ember csak elfogyaszt egy kellemes fröccsöt ugye, így vezetni már nem fog... - nem sikerült fotóznom, de a második, vagy harmadik napon már minden adott volt az éjszakai tejútfotózáshoz. Ami a helyszínt illeti, tulajdonképpen nem is nagyon kellett kimozdulni a faluból. Mivel a szállásunk mögött már egy kaszáló volt, amiről látszott a vár is, ideálisnak tűnt fotózásra. Sőt, a fénykép, amin a kis pavilon áll, a panzió kertjében készült, a telek legmagasabb pontján. jok_1_of_1_-4.jpgKét éjjel tudtam kimenni fotózni, de mindkétszer kb. csak éjfélig. Ezzel nincs is gond alapvetően, hiszen, ha tudod mit akarsz fotózni, akkor gyorsan tudsz dolgozni. Ami viszont az egyik este kifogott rajtam – ezt csak a képek feldolgozásánál vetem észre igazán – az szimplán az a tény, hogy hamar kezdtem fotózni. A tejút már szépen látszott szabad szemmel is, de nem volt még csillagászati éjjel. Ez miért gond? A fehéregyensúly miatt. Ugyanis ilyenkor még keszek_29_of_196_1.JPGinkább kékes árnyalatok jönnek elő a képekből, ha a tejút fehéregyensúlyához igazodunk. Mindegy erre is van megoldás utómunkában, de sajnos ilyenkor részletek is vesznek el a képből, hiszen nincs még teljesen sötét és a kontraszt még nem a lehető legjobb... De, hát így volt időm – nyugtatom magam...

Kipróbáltam azt is, hogy milyen képet tudok készíteni a 35mm-es objektívemmel. Ahhoz a képhez használtam, amin a Regéci vár – ami ugye felújítás alatt van, jok_1_of_1_-7.jpgígy egy toronydaru is van mellette – látszik a magaslaton. A helyzet az, hogy nem annyira szeretem használni ezt a fókusztávot, mert nagyon szűknek találom, és nagyon jó ég kell ahhoz, hogy szép legyen a kép. (Egy olvasónk írta az egyik kommentben, hogy ő használja a 35-öst, mert 6-7 képből rak össze egyet, így ki tudja használni a nagy fényerőt és nem is lesz annyira szűk a kivágás. Itt lehet megnézni a képét: katt. Csak egyetérthetek, hiszen ma már nagyon jól össze tudja rakni egy panorámaszoftver a képeket.) Ami még nagyon tetszett az ott töltött idő alatt, hogy látni lehetett szentjánosbogarakat. Igaz nem rajzottak nagy számban, de egy-egy elhúzott csendesen hébe-hóba esténként. Sikerült is lefotóznom egyiküket. Sajnos nem a jok_1_of_1_-10.jpglegjobb kép, kellett volna vaku is hozzá, mert így saját magát kellett megvilágítania teljesen, - ez pedig 3200-as ISO-nál is 5 másodperc volt - és közben nem állt egy helyben, mint a jó bogarak, hanem ide-oda mocorgott a levélen így el is mosódott kissé. A másik képen a bokor alatt látszik a kis zöld pont, ami a bogár, háttérben a Regéci várral. Van még egy kép, amin nem a tejút látszik, hanem a Vénusz és a Jupiter napnyugta után a hegyek között. Ebben a látványban gyönyörködhettünk esténként a kis pavilonban ücsörögve...

A lényeg, hogy végre sikerült néhány képet készíteni dombos-hegyes területen is és legalább meg tudtam, hogy a Zempléni égbolt egész jó a tejút fotózásához. A Facebook oldalon még találsz néhány képet, ami ide nem fért el: katt.

A következő tuti alkalom tejútfotózáshoz augusztus kb augusztus 12-től kezdődik, néhány napig. Ráadásul 11-13 között a perszeidák meteorraj maximuma is lesz, amikor akár 50 hullócsillagot is lehet majd látni óránként! (Hajnalban lesz a legjobb a látvány!)

Ha van sztorid, képed, amit mostanában készítettél éjszaka küldd el a facebook oldalra, hogy közzétehessük! Ötletek, hasznos tippek is mindig jöhetnek!

Remélem tetszettek a képek! Ha igen kövesd a facebook oldalunkat!

A következő posztig: hajrá kifelé fotózni a tejutat, hiszen szezon van!!!

 

Irány a Zemplén nyáron is!

Irány a Zemplén nyáron is!

Irány a Zemplén nyáron is!

Kilátás kilátás hátán

Ha nyár akkor vízpart! Hogy miért mégis a Zemplént szemeltük keszek_176_of_196.JPGki pihenésre? Na, nem kell arra gondolni, hogy valami mazochista vagyok, aki szereti, ha a rekkenő hőségben nem tud egyet csobbanni, ha kedve úgy tartja, hanem egy olyan combót raktam össze, ami még a vízpartnál is jobb. Ez pedig, a következő szempontok figyelembevételével alakult így: a hegyekben hűvösebb van, a szálláson van medence, nincs tömeg, lehet kirándulni és túrázgatni. A lényeg, hogy aki olvasta a pünkösdi hétvégéről szóló zempléni beszámolónkat (Zemplén, meseország) az tudja, hogy tervek közt volt visszamenni oda, mivel gyönyörű hely tele számtalan érdekességgel. Ezek után a mostani pihenésre is a Regécen található Veronika panziót választottuk, mert jók voltak a benyomásaink a múltkor és most – a múltkori tartózkodással ellentétben - ki is tudtuk használni a medencét és a kerti sütögetést is. (Galéria itt)

keszek_27_of_196.JPGAzért ilyen hőségben a hegyekben sem sokkal jobbak a hőmérsékleti viszonyok, de éjjel kicsivel jobban lehűl a levegő. Viszont 30X fokban még így sem a legjobb túrázni. Így a napi program a hidegfront megérkezéséig úgy alakult, hogy délelőtt, kora délután lazítás víz mellett, majd mikor már nem volt akkora a hőség délután 5-6 körül, akkor indultunk el kisebb túrákra. A hidegfront érkezése után viszont olyan kellemes idő lett, hogy tudtunk tenni egy egész napos, hosszabb túrát is.

De vágjunk is bele a túrák leírásába.keszek_172_of_196.JPG

Az első utunk a Regécről könnyen elérhető Óhutára vezetett, ahol a Babuka tó nevű pihenőhelyet szemeltük ki célpontnak. Turista térképeken nincs jelölve a kis ösvény, mely a falu közepétől indul, - autóval Regéc felől - közvetlen egy kis vashídon történő áthaladás után, azonban a Locus-on megnyitható túrautak térképen szerepel. A (Mi a Locus?) Nem kell nagy és hosszú menetre felkészülni, a látogatáskor, mert igazából a falu feletti részt járjuk be. A tóhoz – amit mestreségesen, egy forrás felduzzasztásával hozott létre Bődi Gábor úr és családja – jelzett úton juthatunk fel, közben több kedves névvel jelzett pihenő, rét, keszek_152_of_196.JPGpadocska segíti a meredek domboldalon való kapaszkodást. Mikor a tóhoz értünk annak „alkotója” épp a tavat algátlanította, így tudtunk vele pár szót váltani. Nagyon kedves volt és látszott, hogy örömet okoz neki mások öröme, azaz, hogy olyan helyet hozott létre, ami mindenkit elgyönyörködtet. Az ő ajánlására nem a már a végigjárt úton ereszkedtünk vissza a faluba, hanem még egy a Babuka tó felett található kilátóhelyhez is elballagtunk, majd jelöletlen utakon, a falu másik végénél értünk vissza a településre. Nos először ekkor éreztem, hogy az ilyen kora esti séták milyen remek dolgok. Miért? Mert kora este már a vadak is előjönnek, így nagy eséllyel sikerül meglátni őket. Aznap egy borzot(!) láttunk, úgy 15 méter távolságra. Nem is nagyon tudtam megállapítani, keszek_158_of_196.JPGhogy micsoda, mert nagy volt, és teljesen idegen a szememnek... De a napok alatt rókát, nyulat, vaddisznót, szarvast, muflont és szalamandrát is láttunk! Vadon élő állatokat mindig élmény lakó környezetükben megpillantani, a Zemplén erre kitűnő hely, mert nem túl sok a túrázó, a vad viszont igen. Persze sokat segít, ha nem jelölt turista úton haladunk, ahol az ember ritka. Aznap a Bődi úr által ajánlott útvonal felét jártuk végig, aztán másnap folytattuk tovább. Igazából az útvonal a falu körül található és a későbbi tervekben szerepel, hogy jelölt úttá teszik, megkönnyítve a bejárását. Nos, a túra másik fele a Pálos kolostor romjai felé indul. Maga a kolostorrom mára szinte teljesen eltűnt, nagyjából az alapjai látszanak csak. Viszont maga a rét, ami keszek_163_of_196.JPGkörülveszi! Kb. maga a paradicsom. Van egy forrás, szépen kaszált rét, tó, fák, kilátás a környező magaslatokra. Nagyon feltölti az embert, gyönyörű! Megközelítése Regéc felől az Óhuta tábla mellett egy kis parkoló található a jobb oldalon, ahol már egy viszonylag nagy felirat jelzi, hogy a Pálos forrás merre található. Innen viszont megint jelöletlen úton kellett haladni, a – turistatérképen is jelzett – Kis királyos csúcsra. Az ösvény egy ideig elég könnyen követhető, aztán kissé nehezebben, a Locus ilyenkor nagy segítség irányt tartani. Na de miért volt érdemes ide felmászni a nagy melegben? A panoráma miatt. osszes_23_of_67.JPGLátni lehet a falu fölé emelkedő hegyeket, és itt épp szemben vagyunk a Babuka tóval, ami a völgy másik oldalán emelkedő hegy oldalában bújik meg. Igazán festői. A lefelé vezető út nehezen követhető, - a Locussal persze nem annyira... - és Óhuta másik végén köt ki. Van egy fontos dolog ilyenkor nyáron, ami banálisnak hangzik, tudom. A víz. Inkább megéri cipekedni, minthogy elfogyjon, mert ráadásul a források bizonyos része is kiszárad a nagy melegben. Ilyenkor osszes_66_of_67_1.JPGfőleg hegymenetben azért igen megizzad az ember fia, konkrétan rengeteg vizet veszítünk, szóval óvatosan! Nem írtam még, de az első nap után öt kullancsot kellett kiszednem magamból, ezért javaslom a hosszú, zárt nadrágot, vagy valamilyen kullancs riasztót. (Hozzáteszem, hogy a jelölt utakon nincs akkora derékig érő fű, - ahol folyamatosan olyan érzésem volt, hogy jönnek a velociraptorok -, mint amin átgázoltunk az első nap, rövidnadrágban. Hibáztam, tudom)

keszek_101_of_196.JPGVan még egy igazi gyöngyszem a környéken. (Több is van, ok, de ezt sem jelölik a térképek.) Ez pedig a Czárán pihenő. (Pontos hely) Megközelítése Óhuta végétől lehetséges, épp az Újhuta és Erdőhorváti felé elágazó út kereszteződésnél. Itt egy apró tábla jelzi merre is induljunk. Ez a kilátó sincs messze, kb. 30 perc könnyű séta, kis szintkülönbséggel. Útközben láttuk a képen szereplő muflonokat. Maga a kilátóhely Czárán Gyuláról, a magyar turisztika atyjáról lett elnevezve, emlékét egy kis tábla őrzi. Nagyon romantikus hely, nekem ez lett a kedvencem, ide még egyszer felsétáltunk néhány keszek_44_of_196.JPGnappal később, hátha szebbek lesznek a fényviszonyok. ( Nem lettek, viszont láttunk avarban gázoló vaddisznókat.) A kis tisztást fenyők övezik, - az meg ugye a gyengém (Mátra, fenyők, túra) – és a szemben lévő hegyoldal méltóságteljesen tárul az ember elé... Ezt a helyet külön ajánlom. A kis piros paddal készült fénykép készült ott.

Azért nem csak túráztunk. keszek_191_of_196.JPGMeglátogattuk a Sárospataki várat, ahol nemrégiben nyílt egy új kiállítás, ami az ágyúöntésről szól, eredeti méretekkel helyreállított ágyúöntőműhelyben. Elég jól néz ki. Voltunk a sátoraljaújhelyi kalandparkban is, ezt is ajánlom mindenkinek. Idén készült el a két csúcs közti átcsúszópálya, és a kabinos libegő is, ráadásul a kilátóból az egész Zemlént lehet látni, Még a Füzéri és Regéci várakat is! (Zempléni kalandpark)

De térjünk viskeszek_49_of_196.JPGsza a túrázáshoz. Az első napok kánikulája után megérkezett a hidegfront, így úgy döntöttünk, hogy teszünk egy hosszabb túrát. Az útvonal Újhutától indult és Regécig tartott. Nagy vonalakban: Kék négyszög, kék háromszög, kék, zöld. És már ott is vagyunk. A valóságban ez azért az Endomondo szerint 25 km volt összesen... Ez a túra igazából egy olyan útvonal, ahol a Zemplén nagyszerű kilátóhelyeiből hármat is útba lehet ejteni. De menjünk sorjában. Újhutától aszfaltos úton indultunk útnak, ami később erdei útban folytatódott. Olyan egy osszes_14_of_67.JPGóra alatt voltunk fenn a Kerekkőnél. Múltkor is írtam róla, hogy gyönyörű, na ez nem változott semmit. Egy kb. 270 fokos panoráma, körben hegyekkel. Festői. Innen a Mlaka rét felé követtük a kéktúrát. Itt várt minket a Sólyom bérc. Ez a hely sziklamászó hely is, jó magas sziklafallal. A panoráma itt is lenyűgöző, látni a Regéci várat is. Kicsit trükkös megtalálni, mert a rét sarkából indul. Igazából ez volt az egyetlen hely - a rét és a Sólyom kő -, ahol emberekkel találkoztunk, amúgy teljesen magányosan haladtunk, Persze nem a nyár a túraszezon ugye... Az István kúti turistaház innen már nincs messze. Itt van forrás, és lehet pihenni egyet a rét melletti faház teraszán. Innen egy osszes_27_of_67.JPGnyírfás erdőn keresztül folytattuk utunk, ami nagyon tetszett, lévén nem gyakori a tiszta nyírfaerdő. A nagy Péter Mennykőnél tt hosszabban megpihentünk. A kilátás itt is pazar, bár szűkebb a másik kettőnél, viszont el lehet látni egész Füzérig és itt észak felé lehet ellátni. Az útvonal innen már lejtett egész Regécig. Ami kissé kalandos, hogy a zöld jelzést nagyon könnyű elveszíteni egy helyen, mert a kékkel ellentétben, amit idén festettek újra, a zöld elég kopottas és van benne egy olyan hirtelen befordulás az útról az erdőbe, hogy észre mind_11_of_39.JPGsem vettük, továbbmentünk, majd nagy nehezen a Locussal találtuk meg, de úgy, hogy három méterről nem lehetett látni az ösvény kezdetét. Amúgy ez a zöld szakasz, ami a kis ösvényen kezdődött, olyan volt, mint egy mese. Szűk utacska, néhol kövekkel, amiken csordogál a víz, páfrányok, alattunk a patak egy kis szurdokban. A legszebb útvonal eddig számomra itt, pedig ősszel lehet igazán szép, mikor több a víz.

mind_10_of_39.JPGMásnap Telkibányára autóztunk át, ahol az aranyásók útját jártuk végig. Ez nagyon érdekes hely. Megvannak a régi bányászfalu romjai, meddőhányók, horpák, bányabejáratok. Az információs táblák jól követhetően magyarázzák végig az arany útját, történetét a területen. Az egyetlen bosszúságot az okozta, hogy kissé követhetetlen volt az útvonal az elágazásoknál. Ezután keszek_160_of_196.JPGTelkibányán ebédeltünk, az újonnan nyílt Pitvaros pihenőben. Azért emelném ki ezt az éttermet, mert régen ettem ennyire finom, különleges, mégis magyaros ételt. Tényleg egy gasztro élmény, ajánlom mindenkinek! A hely maga nagyon ízléses, letisztult, modern, de mégis őrzi a hagyományos jegyeket.

Nos, kb. ennyi fért bele a hétbe. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a Zemplénbe minden évben vissza kell menni. Annyira töményen található itt minden, ami a kikapcsolódáshoz kell. A gyerekeknek ez maga a paradicsom. Minden nap lehet egy újabb várat megnézni, vagy túrázni egyet, elmenni a kalandparkba...

Ezt az írást követi majd még egy másik is a Zemplénből, ahol az éjszaka készült képekkel mutatom meg, mennyire szép a Tejút és az éjszakai égbolt arrafelé!

Mivel egy hét alatt sok képet készítettem, így most csinálok egy galériát a facebookon, ahol a képek alá írok kis leírást is, arról, ami nem egyértelmű, hogy hol készült.

És most Ti jöttök! Szavazásra bocsájtok egy kérdést: 

Ha tetszett a cikk, like-old, vagy kövess facebookon!

A következő találkozásig: hajrá kifelé fotózni!

 

 

Hogyan fényképezzük a Tejutat - 5- rész

Hogyan fényképezzük a Tejutat - 5- rész

Hogyan fényképezzük a Tejutat - 5- rész

Terepen

Elég régen ígértem, hogy a Tejútfotózáshoz tippeket adó sorozatomban a terepen történő tevékenységeket is bemutatom. Nos ez az idő most jött el.hortobagyon-8.JPG

Az előző részekben foglalkoztunk a fényszennyezéssel, a helyszínnel, az időzítéssel, ha még nem olvastad ezeket, akkor javaslom az átfutásukat! (Katt, Katt)

Szóval. Azt többször írtam, hogy a helyszín kiválasztása nagyon fontos. Mikor végre eljutsz a várva várt fotózásra sok jó képről maradhatsz le, ha előre nem tanulmányozod a területet. Miért? Mert éjszaka nagyon sötét van. Tudom ez banális, de sokkal nehezebb éjjel egy szép alakú fát, vagy bármit észrevenni, mint előre nagyjából tisztában lenni azzal, hogy mi vár. Ehhez vagy el kell indulni még naplemente előtt – így egyébként naplementés képeket is tudsz készíteni, viszont utána vagy 2 órát várhatsz, hogy a fényviszonyok Tejútfotózásra alkalmasak legyenek… - vagy sötétben mész, de ismert helyre.

Ok. Tehát. Kiérkezés után az egyik legfontosabb dolog, hogy ne használj zseblámpát! Igen, akkor sötét lesz, de a szemed szép lassan egy 15-20 perc alatt hozzászokik és sokkal inkább érzékeny lesz az apró részletekre az égbolton. A vörös fényű lámpát ajánlom,  - ezzel nem rontod el az éjszakai látásod -  de abból se nagyon erőset használj. A fényképezőgépet érdemes előre alapra beállítani, hogy ne azzal kelljen kezdeni a sötétben. Amúgy nagyon fontos, hogy a géped csukott szemmel is tudd kezelni, azaz tudd, melyik gomb hol van, mit melyik zsebedbe raksz, objektívet hogy cserélsz, stb. Az alapbeállításoknál ami fontos szerintem: LCD fényerő alacsonyra, hogy ne vakítson, másrészt ne csapjon be a csodás képekkel, mert sötétben az alapon hagyott kijelző is nagyon _cod0124.jpgfényes képet fog mutatni, az pedig nagy csalódás, ha a számítógép előtt otthon nem lehet semmit kezdeni a képekkel, mert sötétek. Ezt elkerülendő emellett folyamatosan érdemes a hisztogramot is figyelni. Ha nagyon a balfelé – alulexponálásba –csúszik, emelni kell az ISO-t, vagy a zársebességet! Először az ISO-t érdemes 6400-ra állítani, , zársebességet 30 sec-re, a blendét pedig 2,8-ra (a legnagyobbra, ami lehetséges!). Miért 6400? Vagy akár magasabb is? A „szétnézéshez”. Ahhoz kell ez, hogy az első fotód alapján be tudd tájolni, hol a Tejút, milyen a környezeted. Miután a tesztkép megvan a 3200-as ISO az alapbeállítás általában. Ha van az objektíveden Vr funkció, azt ki kell kapcsolni, mivel állványt fogsz használni itt pedig csak elrontja a képeket, mivel nincs mit kompenzálnia ő pedig szeretne… Az autofókuszt is ki kell kapcsolni! Az élesség állítás manuálisan fog történni. Hogyan? Több módszer van. Ha a Hold fenn van – mondjuk olyankor a Tejutat nemigen fotózod, csak mondjuk negyed holdnál – akkor Af mégis bekapcsol és a Holdra lehet élességet állítani, majd Af ki. A másik, hogy az LCD-n Live view-ban belezoomolsz a csillagok közé, és szépen egy csillagra állítasz élességet manuálisan. Harmadik lehetőség, hogy a jobb Af rendszerek a legfényesebb csillagokra, vagy a bolygókra is tudnak élességet állítani. Sokan tanácsolják, hogy ezután érdemes leragasztani a gyűrűt, ne mozduljon el. Én nem szoktam, amit viszont igen, hogy a kész képekbe belenagyítgatok, lássam a csillagok pontszerűek-e, tehát éles-e a kép.

Ok, szóval a gép az állványon, amihez plusz stabilitást lehet adni, ha súlyt helyezünk rá alulról. ( Nem szoktam). Kioldás. A kioldást is lehet többféleképpen. Ha van távkioldó, akkor természetesen azzal kell exponálni. Ez a legjobb módszer. Ha nincs, akkor érdemes időzítőre állítani a gépet, mondjuk 5 sec-re, majd lenyomni az exponáló gombot, és mire kiold már nem mozdul be a kép.19090859_952a81d08fec3bd898b6a8b5aa4521e5_l.jpg

És ha már a kioldásnál tartunk a világításról is ejtsünk pár szót. Tulajdonképp kétféle képet készíthetsz. Világítasz, vagy nem. Nem használva világítást ISO 6400-nál a környező terület is látható lesz a képeden, bár elég zajosan. ISO 3200-nál értelemszerűen sötétebb lesz a környezet, de bizonyos esetekben használható, bár zajos, részlettelen. Viszont sziluetteket nagyon szépen lehet így fotózni. Ha a Hold fenn van, - de csak félhold alatt! Vagy még keskenyebb sarlónál! - akkor szépen megvilágítja a környezetet.(Mint a fenti balatoni képen is látszik) A másik megoldás, ha világítasz. Vagy vakuzol, vagy zseblámpát használsz. Vakuzni nem nagyon szoktam, lévén kevésbé irányítható. Olyankor jön jól, ha a kép egy részét szeretnéd csak bevilágítani, vagy, ha nagy a szél, mert ilyenkor kimerevíti pl. a nádat, füvet stb. Én inkább a lámpára esküszöm. Van egy fejlámpám, ezen van a vörös fényem, és van egy állítható fényerejű cree ledes lámpám – Fenix a márkaneve, csak azért írom ide, mert 5 éve vettem, ütés és cseppálló, nagyon strapabíró, és semmi baja nincs, pedig használom rendesen -, amivel a „fényfestést” hajtom végre. Mivel a ledes lámpáknak általában kékes a színe, így – elkerülendő a felesleges utómunkát, ami nem is ad mindig 100%-os eredményt – érdemes használni vakukhozvaló való színes fóliát. Általában egy halvány narancs szűrő, ami jó, mivel ez passzol a Tejút fehéregyensúlyához. „Fényfestésnél” két tipp: először is nem szabad sokáig világítani egy helyre, mert kiég a kép könnyen! Ezt nem is lehet amúgy máshogy, csak folyamatos próbálkozással. Ha sok lett a fény, akkor elég kevesebb idő is, ha sötét, akkor meg több. Mivel a megvilágítás a fényforrás és a tárgy közti távolságtól függ, így álló helyről ha mondjuk 2m és 15m közt akarsz világítani, akkor 2m-re kevesebbet világíts, messzebb pedig lehet tovább kicsit. De ez tényleg minden képkockánál kísérleti. A másik tipp, hogy ne a gép mögül világítsunk, mert ugyanúgy, mint amikor a felugró vakut használod, egy textúra nélküli képet kapsz, míg, ha mondjuk oldalról, akkor jobban kijönnek a részletek és 3 dimenziósabb a látvány. Egyre kell figyelni, hogy a lámpa ne csillanjon be, ha oldalt mozgunk.

lrt_-10.JPGVan még egy dolog, amit azért tartok fontosnak, mert ugyan azt gondoltam, hogy csak nálam jelentkezik a dolog, de mikor olvastam David Kingham: Nightscape című könyvét – ez egy e-book, ami megvásárolható ezen a linken: Craft and Vision  . Ajánlom, jó összefoglaló – akkor szembesültem vele, hogy azért más is fél, vagy kicsit tart az éjszakai magányos fotózástól. Mire gondolok? Aki nem volt még kinn éjjel egyedül egy pusztán, vagy erdőszélen, a vaksötétben – mert ugye lámpát nem kapcsolunk, csak, ha nagyon muszáj – az talán tudja mire gondolok. Az ember elsődleges érzékszerve a szeme. Ha nem látunk, akkor a fantáziánkkal töltjük ki az űrt. Éjszaka sok állat mozog. Őzek hajlamosak az embertől 10-100 ki tudja hány méterre egyszer csak riasztani… Madarak dettó. Baglyok a fejed felett 1 m-re jelennek meg árnyként – ez mondjuk amúgy nagyon szép látvány a csillagokkal a háttérben egy árny…- , vagy kutyák ugatnak valahol.  És hát ki akar kutyákkal viaskodni sötétben? Ami miatt azonban nem kell tartani ezektől, az az, hogy Magyarországon nincs olyan vadállat, ami megtámadná az embert. Messzire elkerülnek, ha megérzik a szagunkat. És ha az ember előre ismeri a helyet, ahová megy, akkor a kutyáktól sem kell tartania, hiszen minden tanyán van kutya, de ezek a kutyák nem jönnek ki a területükről, tehát, ha nincs a közelben tanya, akkor nincs para… Télen egyébként kevesebb a zaj éjjel. De akkor meg nagyon nagy a hideg. Nem akarom túlmisztifikálni ezt a dolgot, csak gondoltam nem árt ezzel tisztában lenni. Más is fél, és hozzá lehet szokni, ha többet mozgunk éjjel egy idő után már nem annyira feszélyez. Tehát: ismerd hova mész! Ha lehet ne egyedül menj! Ne tévedj magánterületre, ahol nem tudod mi van benn! Mert egy kép sem éri meg, hogy bajod essen.

Most, hogy itt a július az égbolt is derűsebb, a milky way teljes pompájában ragyog, szóval minden adott a remek képekhez! Ha készítettél egy szép tejutas fényképet küldd el nekünk, hogy közzétehessük!

Remélem találtatok hasznos infokat. Ha tetszett a cikk, kérlek nyomjatok like-ot, ha az oldalt követnétek katt ide! Nézzetek szét a blogon további hasznos tippekért!

A következő részben már képfeldolgozunk.

Addig is: (nyaraláskor pláne:) Hajrá kifelé fotózni! 

Jó éjt Hortobágy!

Jó éjt Hortobágy!

Jó éjt Hortobágy!

Good Night Hortobágy!

(For English version please scroll down)

hortobagyon-16.JPGMostanában Debrecenben tartózkodom. Ez miért jó nekem? Mert Debrecen elég közel van a Hortobágyi Nemzeti parkhoz, (HNP.hu) ami az első és talán a legjobb adottságú csillagos égbolt park Magyarországon. Mivel éjszakai égbolt rajongó vagyok eléggé izgatott voltam az elmúlt hetekben a közelgő „holdnélküli” napok miatt, hogy végre ismét megláthassam és lefényképezhessem a fantasztikusan szép Tejutat! Ezek a napok június 16-17-közti időszakra estek. Sajnos két hét kánikula után egy hidegfront érkezett a Kárpát medencébe és felhők lepték el az eget. Elég reménytelenül vártam a dátumot, mert kb. egy hete nem láttam tiszta éjszakai égboltot. Aztán 17-én este a felhők kezdtek eltünedezni és az egyik ideiglenes lakótársam – Tamás - azt javasolta, hogy menjünk ki a Hortobágyra, mert ő még egyébként sem járt ott és érdekelte, hogyan megy ez az éjszakai fotózás. És mindezt annak ellenére, hogy este 11 volt. Akkor menjünk, gondoltam. Évente 2-3 alkalommal járok itt, ismerek egy-két helyet fotózáshoz. Ez ilyenkor "hirtelen" indulásnál előny, mert éjszaka egyébként nehéz megfelelő helyet találni a sötétben. Először Hortobágy városába vezetett utunk, ahol a Kilenclyukú híd is van. Miután leparkoltunk, átmentünk a hídon, mert igaz, hogy a híd a város közvetlen szomszédságában van, de szerettem volna képet készíteni róla a Tejút előterében. Egy hónapja már egyszer próbálkoztam, akkor sikerült is egy egész jó kép, de akkor nem tudtam megvárni, míg a Tejút felkel, viszont így tudtam a helyet, ahonnan fotózhatok. Megkerestük a pontot, csináltam pár fotót, de sajnos most egy kicsit szeles volt az idő, így a vízfelszín nem volt sima, és az égbolton is elég sok volt a felhő. Nagyon úgy néz ki, hogy még vissza kell mennem, hogynagykeppano-1-15.JPG
 elkészítsem a tökéletes képet… A hídfotózás után egy másik helyszínre mentünk, ahol egy igazi második világháborús T-34-es harckocsi van kiállítva. Jó mi? Na, ezt a harckocsit azóta szeretném lefényképezni a Tejúttal, mióta először megláttam, de eddig mindig vastag felhők takarták az eget. Kicsit túlreagálva azt mondhatnám, hogy egy álom vált valóra. Egy kisebb… Igazából ez az emlékmű a hortobágyi tankcsatának állít emléket egyébként. Természetesen akadt néhány nehézség. Először is az utcai lámpák fehéregyensúlya abszolút eltért az égboltétól, másrészt fák blokkolták a Tejútra való kilátást. Így hát keresnem kellet egy megfelelő szöget, ami persze nem a legjobb szög. Mindegy. Csináltam pár képet és utómunkában korrigáltam a fehéregyensúlyt. Remélem egy kicsit egyedi lett a kép. Éjfél után a felhők eltűntek és megpróbálkoztunk egyszerűbb képekkel  is. Az utastársam lett a modell a képekhez. Egyszer-egyszer használtam hőn szeretett Fenix lámpám is, hogy bevilágítsam az előteret. Egy fontos dolog van ilyenkor, méghozzá vakuhoz való színes fólia használata a zseblámpa fénye előtt, hogy melegebb tónusúvá váljon a fény. (Világos narancsszínt használtam)nagykeppano-1-16.JPG

Nem említettem még, de az ég csodás volt. Hihetetlen volt, ahogy a Tejút ragyogott… Megpróbálkoztam egy panoráma fotóval is, a gépet függőlegesre állítva, de később a számítógépemen nem lett tökéletes az eredmény. Bosszantó… Rá kell jönnöm majd, hogy mi a baj. (Bármilyen ötletet szívesen várok!) A fotóstúra végén visszamentünk a hídhoz, és a hídon állva készítettem egy képet a környékről.

A képeket ISO 3200-on f 2,8 rekeszen 30 másodperces záridővel készítettem. (Kivéve a tavas képet, ahol ISO 4500-at használtam.)

Mindig nagyon élvezem a milky way látványát, mert nagyon szép és feltölti az embert. Az ember érzi a hatalmas ürességet maga körül… Tényleg szuper, higgyétek el. Tamást is elbűvölte az égbolt, hiszen ez nem mindennapi látvány egy városlakó számára. Azt mondta, hogy eddig egyszer látott ennél szebb eget, de azt Afganisztánban, ahol a fényszennyezés teljesen jelentéktelen. Szívesen megnézném… De ez az éjszakai égbolt itt a Hortobágyon is ajándék az erre utazóknak. Bátorítok is mindenkit, hogy látogasson el ide, és ne csak napközben… 

Ha tetszett kövess minket facebookon: Crumbs Of Time

Ha érdekel a Tejút fotózás, akkor kattints ide: Hogyan fényképezzük a Tejutat?

Viszlát legközelebb! Addig pedig: hajrá kifelé fotózni!

___________________________________________

I stay in Debrecen (this is a quite big town in Eastern Hungary) recently. Why it is good for me? Because Debrecen is pretty close to Hortobágy National Park which is also the first and probably the best night sky reserve in the country. (HNP link) As a night sky fan I was really excited about the coming ’moonless’ days to observe and of nagykeppano-1-12.JPGcourse take photos of the beautiful Milky way! These days were around the 16-17th of June. Unfortunately after two weeks of really hot weather cold spells had arrived into the Carpatian basin, and clouds swarmed the sky. So I was hopless because I haven’t seen a clear night sky for a week. But on the 17th of June in the evening the clouds were disappearing so one of my temporary roommate Tamás suggested that we should go out even it was like almost 11 pm. He has never been to Hortobágy and was interested in taking pictures at night so we decided to go.

Hortobágy National Park (night sky reserve) is a flat land with lakes used to be inhabited mostly sheperds and big herds of cows and sheeps. And birds. Lots of them. This is a paradise for migratory birds. I come here at least 2-3 times a year so I know some places around for photography. And this is quite important because it is very hard to find appropriate spots for photography in the dark. We drove to the town of Hortobágy (map) where the famous nine holed bridge is located. After parking the car we walked crossed the bridge because even it was very next to the town I wanted to try to capture the bridge and the MW in one picture. One month ago I managed to take a quite nice picture here but I didn’t have time to wait until the MW was rising. At least I had already known the spot for taking the pic. So we found the spot and took some pictures. Unfortunately there was a little windy so the surface of the water wasn’t smooth and quite big clouds were blocking the night sky view so I’ve got to go back sometimes to take the perfect shot… After the ’bridge photography’ we went to an other location where a real – of course unserviceable – second world war tank is displayed. A Soviet T-34 type.. Really cool isn’t it? I’ve wanted to photograph it with the milky way since I first saw it, and this was the first occasion that we didn’t have too thick clouds in the sky. To be a little bit too sensitive a –small- dream came true… Actually this is the battle of Hortobágy memorial. Of course I faced some hardships. First: the nagykeppano-1-10.JPGtank is next to the main road of the town so I had illumination from the street lamps which is bad because the white balance is totally different under the lamps than in the sky… Second: trees blocked a clear view of the MW so I needed to find some proper angle and of course these angles were not the best ones… Whatever I took a few pics and corrected the WB in post processing. I hope the picture turned out to be uniqe.

After midnight the clouds disappeared almost totally allow us to take some more simple shot of the night sky. My travel buddy was the ’model’ in the pictures. Sometimes I used my loved Fenix flashlight to illuminate the foreground. The only thing is really important that one need to use flashgel in front of the beam (I used a light orange one) to change the white balance into some warmer tone.
I didn’t mentioned that the sky was beautiful. The Milky way shoned unbelievably. I tried to shoot a panorama turning my camera vertically but I couldn’t put them together properly with my computer later. Disappointing…  Hmm... I would like to know why is that. (Any idea is welcomed!)

At the end of the photo adventure we drove back to the bridge where I could take an image of the landscape from the bridge. All photo were taken by using ISO 3200, at f2.8 30 sec expousre on a tripod. (Except for the landscape with the lake where ISO 4500 was used)

panorama_kicsit_rossz.jpgI always enjoy the view of the milky way because it’s so nice and fill me up. I can feel the huge emptiness around… Great, belive me. Tamás also was really amazed by the sky as it is not an everyday experience for someone who live in a town in Hungary. He added that the only better night sky he has ever experienced before was in Afghanistan where the light pollution is negligible. I would watch that sometime… But this sky here in Hortobágy is also a treasure for the travellers so I encourage everybody to visit this National park and not only in the daytime…

If you liked this post follow us on facebook: Crumbs Of Time

See you next time! And don’t forget: Let’s get out shooting!

 

Zemplén, meseország

Zemplén, meseország

Zemplén, meseország

Barangolás a keleti végeken

zemplen-18.JPGTudom, hogy kicsit régen jelentkeztem új írással, de elég elfoglalt vagyok mostanság, szóval nehéz kellő időt találni az írásra. De itt vagyok, és nem is venném el a kedves olvasótól a címben jelzett tájegységben tett látogatásunk beszámolóját holmi magyarázkodásokkal.

Kezdeném azzal, hogy ugyan jártam már a Zemplénben, de konkrétan túrázni még nem sikerült benne eddig. Igen, azért mert nagyon messze van Szolnoktól, szóval nem lehet egy egynapos kirándulásra csak úgy elugrani egy kellemes erdei kiruccanásra, mint teszem azt a Mátrába zemplen_1_of_31.JPG(Mátra,fenyők,túra), vagy a bükkbe. Mindenképp szállással egybekötve kell utazni, arra meg nem mindig jut idő… Pünkösdkor elhatároztuk, hogy most már igazán eljött az idő a Zempléni utazás számára, úgyhogy párommal foglaltunk szállást, és péntek este a hegyek felé vettük az irányt.

Szállásunk Regécen volt, a Veronikzemplen_7_of_31.JPGa panzióban, ami arról nevezetes, hogy kék túra pecsételő hely és van egy kis büféje is, így ideális állomás kéktúrázóknak. A kéktúráról jut eszembe, hogy mostanában az az érzésem volt, egyre többen vágnak neki évről-évre. De ebben csalódnom kellett, ugyanis a panzió tulajdonosa elmondta, hogy az utóbbi években sokkal kevesebb a kéktúrázó megítélése szerint. A szálló egyébként igazán takaros, rendezett, a kertje pedig egy igazi csoda, remek kilátással, remekül kiépített tűzrakó helyekkel és medencével! Persze a három éjszakás ottlétünk alatt nem sokat töltöttünk a szálláson, de egy egész hetes nyaraláskor biztosan kihasználnánk a lehetőségeit.

Késő esti becsekkolásunk után másnap egy kellemes kb. 15-20 km-es túrát terveztünk be. Az időjárás előrejelzés alapján mondjuk esőre volt kilátás, de nem mindennap jár az ember a Zemplénben, szóval nekivágtunk. Regécről autóval közelítettük meg Újhutát, és onnan a temetőn keresztül vezető zöld karika jelzésen indultunk fel a Kerek kő irányába. A zempléni kövekről, mint kilátóhelyekről a „Szép kilátás!” blogon olvastam először, és kb. azóta van pano-1_stitch.jpgbennem olthatatlan vágy a felkeresésükre. Számomra a helyi erdőségben az volt  a leginkább szembetűnő, hogy nem egy fafajta dominált, hanem egyszer bükkösben, egyszer tölgyek között, egyszer meg fenyvesekben haladtunk. A hely báját is ez adta számomra, hiszen minden fának más árnyalatú a levele, és ez csodaszép tónusgazdagságot eredményez a tájon. A szintkülönbség nem volt nagyon durva felfelé.  A kék karikáról becsatlakoztunk a zemplen_9_of_31.JPGkék négyzetbe, majd az országos kék túra vonalán haladtunk, amíg a kerek kő felé vezető kék háromszöget el nem értük. Itt egy lejtő következett, majd dél körül felértünk a Kerek kőre. Nem szeretem nagyon elragadtatni magam, de a kilátás hihetetlenül szép volt a bércről… Majdnem körpanoráma tárult elénk, és mindenfelé csak hegyek, ameddig a szem ellát… És akkor úgy döntöttünk, hogy ennél szebb étteremben nem is költhetnénk el az ebédünket, úgyhogy a köveken, a hatalmas csendben falatoztunk egy jót. Persze szemplen-46.JPGokat fotóztam, hátha vissza lehet adni kilátást. A két kép közül, mely a csúcson készült az egyik 14mm-en, a másik pedig 35mm-en készült, viszont panorámaként, 7 képből összerakva. A környező hegyek látványát a panorámakép adja vissza jobban, a nagy látószög nagyon „széthúzza” a tájat. A képeket egyébként az ingyenes Image Composite Editor programmal illesztettem össze. Használata pofonegyszerű. A képek készítésénél kell arra figyelni, hogy az egymás melletti képek közt legyen elég átfedés, hogy a program kezelni tudja.

Miután kigyönyörködtük magunkat elhatároztuk, hogy a Sólyom követ zemplen_25_of_31.JPGis megnézzük. Tovább ballagtunk hát a kék jelzésen, egészen a Mlaka rétig, ahol egy frissen elkészült pihenőhelyet találtunk, esőkunyhóval, tűzrakó hellyel. Mivel a vizünk igencsak a végét járta a Sólyom kő előtt egy kis kitérőben állapodtunk meg az Istvánkúti turistaházhoz, ahol van egy forrás, és csak egy fél óra kitérőt jelentett. Volna. Volna, mivel a turistaházhoz érkezve egy igen erős zápor vette kezdetét. Szóval ott ragadtunk majd egy órára. A ház amúgy egy szép réten található. Érdekességképp megemlítem, hogy a rét tulajdonképpen mesterséges, ugyanis évente kétszer lakaszálják, mivel csak így lehet megakadályozni, hogy az erdő újra birtokba vegye. Az eső közben nem akartzemplen-50.JPG elállni, szóval úgy határoztunk, hogy a 300 ft-os „emergency ponchónkra” bízzuk magunkat és elindulunk. Ez a kis esővédő remek találmány. Igaz, miután 1 órát gyalogolsz benne, már annyira bepárásodik – mivel nem szellőzik egyáltalán, lévén nejlon az egész… - hogy belül is nedves nem csak kívül, az esőtől. Viszont azért nem ázol bőrig, ami a komfortérzethez ugye ad egy keveset. Sajnos ez az eső keresztülhúzta a számításainkat, így a Sólyom kő meglátogatása egy másik időpontra maradt. Majd egy óra gyaloglás után értünk le a faluba, az eső ekkor állt el.zemplen-58.JPG Az esőben az a szép, hogy a pára gyönyörűen mozog a völgyekben közben és utána, teljesen mesés valóságot teremtve. Több helyen is sikerült a jelenséget lefotózni, mondhatnánk, hogy ezért megérte elázni…

Ha valamit kissé hiányoltam a három napban, az az étterem volt. Ok, lehet főzni is persze, szeretek is, de mikor három napod van kikapcsolódni, nem biztos, hogy főzni akarsz, inkább megeszel valamit készen. Tulajdonképpen egy étterem van a környéken, ez pedig a boldogkővárlajai vár alatti lovag kori étterem. Korhű ételek, jelmezek, kézzel evés stb. zemplen-64.JPGTuti, ha gyerek lennék nagyon élvezném, hogy a várlátogatás után igazi középkori hangulatban ehetek. Felnőttként azonban voltak fenntartásaim. És mondjuk ebben nem lett igazam… Az ételek nagyon finomak voltak, konkrétan tele volt az étterem, szóval szívesen ajánlom mindenkinek, aki arra jár. (Mondjuk mivel nincs is másik, nem is igen lehet válogatni. Hehe.) A vár egyébként nagyon szép, több kiállítás is van benne, amik közül az egyik legjobbaz ólomkatonákkal megelevenített hadtörténelem, azaz nagy történelmi csatáink bemutatása terepasztalokon. A vár gyilokjárója nagyon egyedi, a panoráma csodálatos innen is. Mivel épp napnyugta után végeztünk a vacsorával, tudtam készíteni kékórás képet a kivilágított várról, ahogy méltóságteljesen áll a környék felett.zemplen-67.JPG

Az utazás második napján a Füzéri várat látogattuk meg, amit épp felújítanak – igen, tudom, hogy mindig is felújítás alatt - volt, de most EU-s pályázati pénzből nagy átalakítások vannak folyamatban, még az alsó vár is felépül. Sajnos így a vár nem látogatható teljes egészében, csak a kaputorony, de aki járt már ott az tudja, hogy a kilátás miatt mindenképp érdemes felkeresni!

Innen a Füzérradványi Károlyi kastélyt kerestük fel. A kastély kertje megújuláson megy keresztül szintén EU-s pályázati pénzből és meg kell mondanom igazán gyönyörű. Hatalmas terek, zemplen-73.JPGkis tó, szép öreg fák jellemzik. A kastély maga is látogatható, de sajnos csak egy része, a többi felújításra vár. Érdekességképp megjegyzem, hogy a kastély kertjében több régi pavilont is felújítottak, amiket ki lehet bérelni. Azért egy ilyen kastély mellett, a hatalmas kert nyugalmában tölteni az éjszakát elég felemelő lehet… Talán egyszer majd mi is kipróbáljuk.

Az utolsó napon a Regéci várhoz sétáltunk fel. Hihetetlenek ezek a Zempléni várak amúgy. Annyira impozánsan emelkednek az egyébként is csodálatos zemplen-81.JPGtáj fölé, hogy az ember örökre ott maradna a környéken… Ha azt mondom, hogy a Regéci vár is felújítás alatt áll, akkor valakit ezzel meglepek az előzmények után? Hatalmas toronydaru emelkedik a vár fölé, azonban szerencsére látogatható, bár itt is vannak lezárt részek. Tulajdonképpen örültem a sok felújításnak, mert az ország ezen része megérdemli, hogy fejlődjön. Sajnos a szállásadók szerint visszaesőben van a lzemplen-84.JPGátogatók száma évek óta, ezért mindenkit arra biztatok, hogy tegyen egy látogatást hazánk egyik legszebb szegletében, ahol az erdők érintetlenek, és ősi várak teszik kézzelfoghatóvá történelmünket.

Ha tetszett a beszámoló kövess minket facebookon! (Crumbs-of-time), vagy like-old a cikket!

A következő jelentkezésig hajrá kifelé fotózni!

 

süti beállítások módosítása
Mobil